"A kisgyerekesekkel ugyanúgy bánnak, mint a romákkal"

Miért nem szülnek a magyar nők?

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóját kérdeztük az okokról.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mélyponton van a szülések száma hazánkban. A KSH szerint 2010-ben jóval kevesebb gyermek született, mint az előző évben, a különbség mintegy 6,3%. Miért nem akarunk szülni?

A születések száma hazánkban évek óta csökken. Ha 50 éves távlatban nézzük a kérdést, akkor a különbség drasztikus. Míg 1960-ban 146 ezer fölött volt a világra jött gyermekek száma, addig tavaly már csak a 90 ezer. Ez közel 50 ezres csökkenést jelent. 

Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének kutatója lapunknak elmondta: az alacsony születésszámot soha nem lehet egyetlen okkal magyarázni, a háttérben több tényező együttállása a jellemző.

Diszkrimináció a munkahelyen

A kutató szerint a hazánkra jellemző csökkenés három okra vezethető vissza. Az első a munkahelyek negatív diszkriminációja a kisgyerekesekkel szemben.

Akinek gyereke van, nehezen tud visszamenni a munkaerőpiacra, mivel a munkáltatók nem szívesen vesznek fel kismamákat, mondván, hogy túl sokat hiányzik a gyermek miatt.

A Tárki társadalomkutató intézet 2009-ben több ezer álláshirdetést teszteltetett le telefonon roma, kisgyermekes, idős és átlagos álláskeresőkkel.

A felmérésből kiderült, a kisgyerekesekkel ugyanúgy bánnak, mint a romákkal: a felkeresett munkáltatók 17%-a közölte nyíltan, hogy a gyerek miatt tekint el az alkalmazástól. A romák esetében ez az arány 8% volt, náluk a rejtett elutasítás volt magas, a nőknél 15, a férfiaknál 16 %-os.

Az eredmények számba vételekor ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kutatás során a magyar munkaerőpiac egy speciális szegmensét, a speciális képzettséget nem igénylő foglalkoztatási kört tesztelték.

Kevés férőhely

A másik ok a kutató szerint a gyerekintézmények állapota és az alacsony férőhelyszám. Ahhoz, hogy egy anya vissza tudjon menni dolgozni, a gyermeket el kell helyezni. Ha nincs hely, vagy olyan állapotban van az intézmény, ahol nem szívesen hagyja a gyermekét, akkor nincs más lehetősége, mint otthon maradni.

A Központi Statisztikai Hivatal 2009-es évre vonatkozó adatai szerint Magyarországon 625 bölcsőde van 26 687 férőhellyel. Az alig több mint 26 ezer férőhelyre összesen mintegy 34 694 gyermek jut.

Nem segítenek a férfiak

A harmadik ok a kutató szerint, hogy Magyarországon még mindig az a felfogás él, hogy a gyerekvállalás női dolog. Ahol az apák nagyobb részt vállalnak a gyermeknevelésben, ott több gyermek születik, nálunk viszont ez még mindig nem alakult ki.

Mi a helyzet Németországban?

Bár Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet, tőlünk nem is olyan messze, Németországban még drámaibb a születésszám csökkenése. Ott a mélypont 2009 volt, amikor is 190 ezerrel kevesebb születés volt, mint halál. 

A német nők 44%-a egy 2005-ös felmérés szerint azért nem szül, mert nem talál megfelelő partnert, 40%-uk pedig azt mondta: a gyerek munkahelyi bizonytalanságot okozna. Mások azzal magyarázták a gyermektelenséget, hogy túl sokba kerülne egy gyerek.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

A Tárki kutatása szerint  viszont a volt Kelet-Németországban élő szülők attitűdjei mások, mint a magyaroké. Mind az apák, mind az anyák között náluk mondják legkevesebben azt, hogy a család, a magánélet fontosabb, mint a munka, a hivatás. A legtöbben azt vallják, hogy egyformán fontos mindkettő.

Ezt is szeretjük