Sosem látott fotókon az Abigél írónője - Szabó Magda ilyen gyönyörű volt fiatalon

Szabó Magda kilenc éve ezen a napon hunyt el.

Dia

	Szabó Magda 1964-ben, amikor megjelent A Danaida című regénye. Az írónő számos önéletrajzi ihletésű regényt írt pályafutása során. Az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, illetve a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be.

Szabó Magda 1964-ben, amikor megjelent A Danaida című regénye. Az írónő számos önéletrajzi ihletésű regényt írt pályafutása során. Az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, illetve a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be.

Fotó: Fortepan/Hunyady József

Dia

	Az Abigél írónője így cigarettázott az otthonában az ötvenes évek végén. Szabó Magda élete során csak egyszer házasodott meg: 1947-ben lett Szobotka Tibor író felesége, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. Férje halála után Szabó Magda lett írói hagyatékának gondozója.

Az Abigél írónője így cigarettázott az otthonában az ötvenes évek végén. Szabó Magda élete során csak egyszer házasodott meg: 1947-ben lett Szobotka Tibor író felesége, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. Férje halála után Szabó Magda lett írói hagyatékának gondozója.

Fotó: MTI/Tormai Andor

Dia


                        	60 éves pályafutása során Szabó Magda írt verseket, regényeket, drámákat, elbeszéléseket, úti jegyzeteket, filmforgatókönyveket, esszéket, színműveket, publicisztikákat és visszaemlékezéseket. Életművét számos rangos díjjal - köztük Kossuth-, Prima Primissima- és Hazám-díjjal ismerték el.

60 éves pályafutása során Szabó Magda írt verseket, regényeket, drámákat, elbeszéléseket, úti jegyzeteket, filmforgatókönyveket, esszéket, színműveket, publicisztikákat és visszaemlékezéseket. Életművét számos rangos díjjal - köztük Kossuth-, Prima Primissima- és Hazám-díjjal ismerték el.

Fotó: Interfoto/Alamy

Dia


                        	Szabó Magda és Réz Ádám műfordító az Írószövetségben a hatvanas évek közepén. Az írónő könyveiből számos filmadaptáció készült, az Abigél mellett megfilmesítették a Régimódi történetet, melyet Bereményi Géza rendezett, Szabó István pedig Az ajtó című regényét vitte filmvászonra 2012-ben.

Szabó Magda és Réz Ádám műfordító az Írószövetségben a hatvanas évek közepén. Az írónő könyveiből számos filmadaptáció készült, az Abigél mellett megfilmesítették a Régimódi történetet, melyet Bereményi Géza rendezett, Szabó István pedig Az ajtó című regényét vitte filmvászonra 2012-ben.

Fotó: Fortepan/Hunyady József
Ezt is szeretjük
Szerző: Bajtai András
Fotó: