Hogyan lesz sikeres a gyereked?

Abban, hogy gyermeked hogyan boldogul az életben, épp akkora szerepük van az érzelmi és szociális kompetenciáknak, mint a hagyományos tudásnak. A Waldorf-módszer azokat az emberi képességeket hozza felszínre, melyek minden társadalomban nélkülözhetetlenek a harmonikus együttéléshez és a sikerhez.

Ma már hazánkban is számos Waldorf-intézet működik, ám a borsos tandíjat nem mindenki engedheti meg magának. A gyerekközpontú pedagógiai módszer meghatározó elveit azonban magad is alkalmazhatod a nevelés során.

A Waldorf-módszer

A módszer kidolgozója Rudolf Steiner, a 20. század ismert szellemi tanítója volt. A Waldorf-Astoria cigarettagyár igazgatója bízta meg egy 12 évfolyamos, koedukált iskola alapításával, mely minden gyermek számára nyitott - beleértve a munkásgyerekeket is -, és a tanárok egyénileg foglalkoznak a diákokkal. A formabontó oktatási intézet 1919. szeptember 15-én nyitotta meg kapuit, Ezután a Waldorf-óvodák és -iskolák száma világszerte rohamosan nőtt. Magyarországon 1926-ban Budán hozták létre az első Waldorf-iskolát, mely a harmincas évek közepéig működött. Hat évtizednyi kényszerű szünet után a gyermekközpontú módszer jelenleg reneszánszát éli.

Az értelem mellett fejleszd az érzelmet is!

Manapság a nevelés során az intellektuális képességek fejlesztése kerül előtérbe, mondván, hogy fel kell készíteni a gyereket az életre, ám ennek köszönhetően a lélek gyakran háttérbe szorul. A Waldorf-pedagógia ezzel szemben a kettőt egyenrangúnak, mi több, egymástól elválaszthatatlannak tekinti.

Ugyanakkora hangsúlyt helyez az érzelmi hányados, azaz az EQ, mint az intelligenciahányados, azaz az IQ fejlesztésére. Az EQ kibontakoztatásának első és legfontosabb feltétele, hogy a kicsi érzelmi biztonságban tudja magát, ami pedig alapvetően az anya-gyermek kapcsolat minőségén múlik. A legtöbb tehát, amit csemetédnek adhatsz, az, hogy elfogadod olyannak, amilyen, és feltétel nélkül szereted őt.

Mindazonáltal az érzelmi intelligencia a különböző művészeti ágak gyakorlásával is fejleszthető. A gyerek az alkotáson keresztül kifejezi érzelmeit, miközben ez a fajta tevékenység rendre olyan magatartást kíván meg tőle, amire hétköznapi körülmények között nem lenne képes. Kevésbé erős akaratú porontyod így kitartóvá válhat, a félénk gyerkőc pedig ecsettel a kezében felbátorodik.

Mindez nem a Waldorf-intézetekbe járó gyerekek kiváltsága. Számos iskola és művelődési ház repertoárjában szerepelnek különböző művészeti foglalkozások - jellemzően óránként néhány száz forintos áron -, de közreműködéseddel akár otthon is alkothat a kicsi. A festés vagy a gyurmázás mellett számos egyéb alkotótevékenység is hasznos lehet: készíthettek pálcikafigurát, papírvirágot, termésbábot, cérnaszálon hintázó pillangót vagy madarat, de akár a fakanalat is felöltöztethetitek.

A fő fejlesztő tevékenység: a játék

A Waldorf-pedagógia szerint a kisgyermek első és legfontosabb fejlesztő tevékenysége a játék, minél szabadabb, spontánabb formában. Ami pedig a játékszereket illeti, a módszer követői nem ajánlják a megoldást készen kínáló, ráadásul többnyire drága divatos játékokat, mint a síró-nevető-csacsogó többfunkciós baba vagy a távirányítós kisautó.

Természetesen nem kell száműznöd őket a gyerekszobából, fontos azonban, hogy csemetédnek legyenek egyszerű játékai, akár olyanok is, melyek alapfunkciójuk szerint nem tekinthetők annak, ezek ugyanis komplex élményt nyújtanak számára. Tapasztalod majd, hogy a kicsi a leghétköznapibb tárgyba is bármit bele tud képzelni: számára egy doboz éppúgy lehet garázs, mint mondjuk babaház. Egyes játékszereket pedig a segítségeddel ő maga is elkészíthet, például fonalból, fából, virágcserépből, nemezből. Így a benne rejlő természetes erők szabadon kibontakozhatnak, miközben fantáziája, kreativitása és problémamegoldó képessége is fejlődik.

A szakemberek tapasztalatai szerint a játék sokkal inkább segíti a gyereket abban, hogy felnőve boldogulni tudjon a külvilágban, mint a korai nyelvtanulás és más, tanulásszerű tevékenységek. A túl korai, nagy mennyiségű információ bizonyos esetekben hatástalan, sőt, akár káros is lehet. Ahhoz tehát, hogy sikeres legyen a gyerkőc, nem kell már öt éves korától naponta három különórára járatnod. Ha pedig egyértelműen tehetségtelen a zenéhez, fölösleges zongora elé ülnie.

A mese hatalma

A Waldorf-pedagógia a mesehallgatást részesíti előnyben a filmekkel és a számítógépes játékokkal szemben. Természetesen ez utóbbiaktól sem kell eltiltanod porontyodat, fontos azonban, hogy ne menjenek a mesélés rovására. A mese ugyanis már önmagában megnyugtató, feszültségoldó hatással bír, miközben gazdag képi világa megérinti, és mozgásba hozza a fantáziát.

A klasszikus és a népmeséket pedig számos szakértő az emberiség egyik első pszichoterápiás módszerének tartja, ezek ugyanis szimbólumrendszerük révén segítik a gyereket egy-egy nehéz élethelyzet megoldásában, így később sikeresebb lehet, mint mese nélkül felnövő társai. Minderre a filmek nyilvánvalóan nem képesek, sőt, nagy mennyiségben eltompíthatják vagy eldurvíthatják a kicsi érzelmi világát. A túlzottan harsány képek ráadásul egyre magasabbra helyezik az ingerküszöböt, így idővel a gyerek elveszítheti érzékenységét a finomabb összefüggések iránt.

A legjobb, ha te magad mesélsz csemetédnek, hiszen már magát a szituációt is áthatja a meghittség, nem beszélve arról, hogy tovább erősíti kettőtök kapcsolatát, ami a gyerek egészséges személyiségfejlődésének egyik alappillére.

A jó büntetés

A Waldorf-módszertől távol áll a poroszos szigor, tehát nem célja a büntetés. Bizonyos esetekben azonban minden családban szükség lehet rá, ugyanis a gyerek ezáltal ismeri fel egy-egy kevésbé szerencsés megnyilvánulása vagy cselekedete következményeit. Fontos azonban, hogy a büntetés révén ne kelts benne szégyenérzetet vagy lelkiismeret-furdalást, inkább késztesd arra, hogy kiköszörülje a csorbát.

Ha például kilöttyenti a kakaóját, ne szidd össze, viszont ragaszkodj ahhoz, hogy letörölje az asztalt. Ily módon megtanulja, hogy bizony nem elég kiélvezni vagy elhasználni valamit, hanem a továbbiakban is foglalkozni kell vele, még akkor is, ha ez nem mondható éppen kellemesnek.

Miközben megtapasztalja, hogy minden, amit mond vagy tesz, következményekkel jár, és fokozatosan kialakul benne a felelősségérzet is, ami segít abban, hogy felnőttként könnyedén megküzdjön a nehéz helyzetekkel.

• siker
• iskola
• gyereknevelés
• kisgyerek
• Gyerek