Nem a születés napjától kezdünk tanulni: örök bevésődések az anyaméhben
A magzat a hozzá eljutó információk által már bent felkészül az őt kint fogadó világra.

Nyereményjáték

Nyerj páros belépőt egy felejthetetlen talkshow-ra az ország Janka nénijével! (x)

Nyerj kényeztető, masszázs-wellness élménycsomagot 2 fő részére, Bükfürdőre! (x)

Nyerj prémium öregedésgátló arcszérumot, és búcsúzz el a ráncoktól! (x)

összesen 7 db játék
Ez is érdekelhet

Ilyen, amikor a klasszikus balett breaktánccal keveredik: ezt neked is látnod kell (x)

Tökéletesen tiszta lesz az otthonod, és alig kell érte tenned: csak 3 dolog kell hozzá (x)

Különleges ereje van az itteni gyógyvíznek: véletlenül fedezték fel helyiek a '60-as években (x)

Pataki Zita és férje különleges masszázzsal csillapítják a stresszt, naponta többször is (x)

Akciósan csaphatsz le a gyerek karácsonyi ajándékára, ha figyelsz néhány apróságra (x)

beauty and style

Ez már megint mi? Félig kész sminket villantanak a lányok az Instagramon »

Egy fazon, ami mindenkinek jól áll: midi szoknyák 9 ezer forint alatt »

Ez a szezon legnőiesebb lábbelije: így viseld a bársonycsizmát »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Ha azt halljuk, tanulás, az iskolára asszociálunk. Az osztályteremben zajló órákra, a tanárokra, könyvekre, leckére. Valójában azonban a tanulás nem az iskolapadban kezdődik, mint ahogy azt Annie Murphy Paul tudományos író is kifejti a TED szórakoztató és oktató színpadán.

Minden az anyaméhben indul: hallgasd meg előadását a videóra bökve, és olvasd el alatta annak magyar fordítását!

Mit tanulunk, mielőtt megszületünk?

Fordította: Kovács Péter

Mai témám a tanulás. És ebben a szellemben szeretnék Önöknek feltenni egy kérdést. Mehet? Mikor kezdődik a tanulás? Miközben ezen gondolkodnak, talán felvillan az előkészítő iskola vagy az óvoda első napja, amikor a gyerekek először kerülnek nevelők szárnyai alá. Vagy azt a totyogós korszakot idézik fel, amikor a gyerekek megtanulnak járni és beszélni, vagy éppen villával enni. Lehet, hogy találkoztak a Nullától-Háromig mozgalommal, mely szerint a tanulás szempontjából legfontosabb évek a legkorábbiak. És ezért a válaszuk a kérdésemre az lehet: a tanulás a születéskor kezdődik.

Nos, ma szeretnék ismertetni Önökkel egy elképzelést, mely meglepő lehet, sőt, egyenesen valószerűtlen, de amelyet a pszichológia és a biológia legújabb bizonyítékai támasztanak alá. Életünk legfontosabb tanulnivalóinak egy részét már a születésünk előtt elsajátítjuk, még az anyaméh ölelésében. Tudományos újságíróként dolgozom. Könyveket és újságcikkeket írok. Mindemellett pedig anya vagyok. Ez a két szerepem találkozott egymással az Eredet című könyvemben. Az Eredet tudósítás egy izgalmas, új terület frontvonaláról, amit magzati eredeteknek nevezhetünk. Ez egy tudományos szakterület, ami körülbelül két évtizede bukkant fel, és azon az elméleten alapszik, hogy egészségünkre meghatározó módon hat az anyaméhben töltött első kilenc hónap. Számomra ez az elmélet több volt, mint intellektuális érdekesség. Magam is várandós voltam, miközben a könyvhöz szükséges kutatásaimat végeztem. És az egyik leginkább magával ragadó benyomás, amit a munka során szereztem, az volt, hogy már azelőtt tanulunk a világról, mielőtt átlépnénk annak küszöbét.

Mikor először tartjuk kezünkben a gyermekünket, azt hihetjük, hogy teljesen tiszta, mentes az élet hatásaitól, de valójában addigra már sokat alakítottunk rajta azzal a sajátos világgal karöltve, amelyben élünk. Ma szeretnék megosztani Önökkel pár különleges tényt, amit tudósok tártak fel arról, hogy mit is tanul egy magzat, amíg a mamája pocakjában él.

Mindenek előtt megtanulják felismerni a mama hangját. Mivel a külvilág hangjainak keresztül kell jutniuk az anya hasi szövetein és a magzatot körülvevő magzatvízen, az általa érzékelt hang, nagyjából a terhesség negyedik hónapjától kezdve, tompa és halk. Ahogy egy kutató megjegyezte, hasonló lehet Charlie Brown tanárának hangjához a régi Peanuts rajzfilmben. De a várandós nő beszédhangja keresztülvibrál a saját testén, sokkal érthetőbb formában érve el a magzatot. És, mivel a magzat egész idő alatt vele van, rengetegszer hallja a hangját. Mikor a kisbaba megszületik, felismeri ezt a hangot, és sokkal nagyobb figyelemben részesíti, mint bárki másét.

Honnan tudjuk ezt? Az újszülöttek nem csinálnak sok mindent, de egyvalamiben kiválóak, mégpedig a szopásban. A kutatók ezt a tényt használták fel, és szerkesztettek két gumi mellbimbót, amelyeknél, ha a baba az egyikből szopik, akkor felvételről az anyja hangját hallja egy fejhallgatón keresztül, ha viszont a másikból, akkor egy idegen nő hangja szólal meg. A babák hamar megmutatták az első mell választásával, hogy kit részesítenek előnyben. A tudósok arra is felfigyeltek, hogy a kisbabák szopómozgása lelassul, amikor valami felkelti az érdeklődésüket, és újra felgyorsul, ha elkezdenek unatkozni. Ez alapján fedezték fel azt is, hogy ha az anya többször, hangosan felolvas egy részt Dr. Seuss A macska - Le a kalappal című művéből a terhesség alatt, akkor az újszülöttek emlékezni fognak az adott részre, mikor már a méhen kívül hallják. A kedvenc esetem ehhez hasonló, mikor kiderült, hogy egy kisbaba, akinek az édesanyja egy híres szappanopera részeit nézte a terhessége minden egyes napján, már akkor emlékezett a műsor főcímdalára, mikor megszületett. A magzat ezenfelül tanul arról a nyelvről is, amit a világ azon részén beszélnek, ahová születni fog.

A cikk az ajánló után folytatódik

Egy tavaly közölt tanulmány kimutatta, hogy a születéstől, a születés pillanatától az újszülöttek sírása követi az anyanyelvük hangsúlyozási szabályait. A francia gyerekek sírása emelkedő, míg a németeké ereszkedő hangnemben végződött, utánozva az adott nyelvre jellemző dallam sajátosságait. Nos, miért is lehet a magzati tanulás olyan hasznos? Elképzelhető, hogy a gyermek túlélését segíti elő. A születés pillanatától kezdve a gyermek leginkább annak a személynek a hangjára reagál, ami az őt leginkább védelmező személyhez köti: az édesanyjáéra. Ugyanez kihat a sírásra is, melynek hangja igazodik a mama nyelvéhez, ami tovább erősítheti a baba kötődését az anyához, és ami jó alapot adhat a babának ahhoz a fontos feladathoz, hogy megtanulja, hogyan beszélje és értse meg a saját anyanyelvét.

De nemcsak a hangok azok, melyekről a magzat a méhben tanul. Az ízek és szagok is ide tartoznak. A várandósság hetedik hónapjára a magzat ízlelőbimbói teljesen kifejlődnek, és a szaglószervi receptorok, melyek lehetővé teszik a szaglást, szintén működőképesek. A terhes nő által felvett táplálék aromája bekerül a magzatvízbe, ami folyamatosan táplálja a magzatot. A kisbabák láthatóan emlékeznek, és előnyben részesítik ezeket az ízeket, mikor kikerülnek a világba. Egy kísérlet során egy csoport terhes nőt felkértek, hogy igyanak sok répalevet a terhességük utolsó harmada során, miközben egy másik csoport csak vizet ivott. Hat hónappal később a nők csecsemőit répalével kevert müzlivel kínálták, és figyelték az arckifejezéseiket, miközben ettek. A répalevet ivó hölgyek gyermekei több répaízesítésű müzlit fogyasztottak, és a kifejezéseikből ítélve sokkal jobban is ízlett nekik.

A kísérletnek egy francia változatában, amit a franciaországi Dijonban hajtottak végre, a kutatók azt találták, hogy azon anyák gyermekeinél, akik ételeit és italait ánizsos édesgyökérrel ízesítették a terhesség alatt, érdeklődés mutatkozott az ánizs iránt életük első napján, majd újra, egy későbbi teszt során, életük negyedik napján is. Azok a babák, akik édesanyja nem evett ánizst a várandóssága alatt, olyasmi reakciót mutattak, amit durván Fúj!-nak fordíthatnánk. Ez rámutat arra, hogy az anya révén milyen hatékonyan megtanulja a magzat, hogy melyek a biztonságos és jó ételek. Ismereteket szereznek a környező kultúráról, amihez csatlakozni fognak, mégpedig az adott kultúra legerősebb jellegzetességén, az ételen keresztül. Betekintést nyernek a kultúrájukra jellemző ízek és fűszerek világába, még mielőtt megszületnének.

De kiderült, hogy a magzatok ennél fontosabb leckéket is megtanulnak. De, mielőtt erre rátérnék, szeretnék tisztázni valamit, ami meglepő lehet. A magzati tanulás lehetősége kiválthatja a kísérletezési kedvet a magzat életének gazdagítására - például játsszunk Mozartot neki fejhallgatón keresztül, amit a várandós pocakra helyezünk. De valójában a formálódás kilenc hónapja, ami a méhben zajlik, ennél sokkal zsigeribb és fontosabb. A legtöbb dolog, amivel egy várandós nő a mindennapjai során találkozik: a levegő, amit belélegez, az étel és az ital, amit magához vesz, a kémiai anyagok, amiknek kiteszi magát, még az érzelmek is, amiket érez - valamilyen formában a magzatot is érintik. Azok a vegyes hatások érik, ugyanolyan egyedi és sajátos formában, mint a nőt magát. A magzat beépíti ezeket az anyagokat a saját testébe, a saját vérének és húsának részévé téve. És gyakran ennél több is történik. Ezeket az anyagi jellegű csomagokat feldolgozza mint információt, amit nevezhetnénk akár biológiai képeslapnak a külvilágból.

Szóval, amiről a magzatnak az anyaméhben tanulnia kell, az nem Mozart Varázsfuvolája, hanem azok a válaszok, melyeket a túlélés szempontjából kritikus kérdésekre kap. Egy bőséggel teli világba fog születni vajon, vagy szűkölködésbe? Védett helyre, biztonságba kerül, vagy folyamatos fenyegetésekkel kell majd szembenéznie? Hosszú, gyümölcsöző életet fog élni, vagy rövid, zaklatottat? A várandós nő táplálkozása és stressz-szintje fontos támpontokat nyújt az uralkodó állapotokról, mintha csak az ujjunkkal ellenőriznénk a széljárást. Az eredményül kapott előhangolása a magzat agyának és egyéb szerveinek része annak, ami rendkívüli rugalmasságot biztosít számunkra, képességet a boldogulásra a környezet óriási választékában, a vidéktől a városig, a tundrától a sivatagig.

Végezetül, szeretnék elmondani két történetet arról, hogyan tanítják az anyák gyermeküket a világról, még születésük előtt. 1944 őszén a második világháború legsötétebb napjaiban német gyalogosok körülzárták Nyugat-Hollandiát, visszatartva így az összes élelmiszer-szállítmányt. A náci ostrom kezdete után az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele kezdődött. Olyan hideg, hogy a csatornák vize teljesen befagyott. Hamarosan élelmiszerhiány alakult ki, és rengeteg holland élt túl mindössze napi 500 kalóriával - ami a negyede annak, amit a háború előtt fogyasztottak. Ahogy a nélkülözés hetei hónapokká dagadtak, néhányan tulipánhagymák evésére fanyalodtak. Május elejére a nemzet gondosan adagolt élelmiszerkészlete teljesen kimerült. A tömeges éhínség lehetősége is felmerült. És akkor, 1945. május 5-én az ostrom hirtelen véget ért, amikor Hollandiát felszabadították.

Az Éhezés Tele, ahogy később ismertté vált, közel tízezer emberéletet követelt, és további ezreket gyengített le. De a lakosság egy másik részére is hatással volt - arra a 40 ezer magzatra, akik még az anyaméhben voltak az ostrom alatt. Néhány hatása a terhesség alatti hiányos táplálkozásnak azonnal megjelent a halva születések magas arányában, születési rendellenességekben, alacsony súlyban és a csecsemőhalandóságban. De más hatásokra csak évek múltán derült fény. Évtizedekkel az Éhezés Tele után kutatók dokumentálták, hogy azon embereknek, akiknek az anyja az ostrom alatt volt várandós, nagyobb hajlandóságuk volt az elhízásra, a cukorbetegségre és a szívrendellenességekre a későbbi életük során, mint azoknak, akik normális feltételek között fejlődtek. Ezen egyének születés előtti tapasztalatai a nélkülözésről, úgy tűnik, számtalan módon megváltoztatták a testük működését. Magasabb vérnyomásuk van, szegényesebb koleszterinszinttel és meggyengült glükóztoleranciával bírnak, ami a cukorbetegség egyik előfutára.

A méhbeli alultápláltság miért eredményez a későbbiekben rendellenességeket? Egy magyarázat szerint a magzatok próbálják a legjobbat kihozni egy rossz helyzetből. Ha az élelem szűkös, a tápanyagokat a kritikus szerv, az agy felé továbbítja, és megvonja a többi szervtől, mint a szív és a máj. Ezáltal egy rövid időre még képes életben maradni, de ennek az árát későbbi élete során fizeti meg, amikor azok a szervek, amiktől korábban elvont, sokkal érzékenyebbekké válnak a betegségekre.

De ez még mindig csak egy része a folyamatnak. Úgy tűnik, a magzatok jeleket kapnak a méh belső környezetéből, amiket így beleszőnek a saját fiziológiájukba. Felkészítik önmagukat a méh túloldalán található világgal való találkozásra. A magzat szabályozza az anyagcseréjét és egyéb fiziológiai folyamatait, felkészülve arra a környezetre, ami rá vár. Előrelátásának alapja pedig mindaz, amit az édesanyja eszik. A táplálék, amit egy terhes nő fogyaszt, egy jellegzetes történetet tár fel, a bőség tündérmeséiből vagy a nélkülözés zord krónikáiból. Ez a történet rámutat olyan információkra, melyeket a magzat felhasznál a teste és annak rendszerének kialakításához - az uralkodó körülményekhez való alkalmazkodás meghatározza a jövőbeli túlélését. Erősen korlátolt forrásokkal szembenézve egy kisebb méretű gyermek, csökkentett energiaszükséglettel, ténylegesen jobb esélyekkel rendelkezik a felnőttkor elérésére.

Az igazi problémák akkor jönnek, mikor a várandós nő, egy bizonyos értelemben, valótlanságot állít, mikor a magzat egy szűkölködő világot vár, ennek ellenére bőségbe születik bele. Ez az, ami a holland gyerekekkel történt az Éhezés Tele során. Több elhízás, cukor- és szívbetegség lett az eredmény. A szervezet, mely kapott minden kalória után, felesleges kalóriák tengerében úszva találta magát a háború utáni Nyugat étkezési szokásai miatt. A világ, amelyről az anyaméhben tanultak, nem ugyanaz volt, mint a világ, amelybe megszülettek.

Egy másik történet. 2001 szeptember 11-én reggel 8:46-kor emberek tízezrei voltak a World Trade Center környékén New Yorkban - ingázók szálltak le a vonatokról, pincérnők készítették elő az asztalokat a reggeli rohamra, a brókerek már javában telefonáltak a Wall Streeten. 1700 várandós nő volt közöttük. Mikor a repülőgépek becsapódtak, és a tornyok összeomlottak, ezen nők közül sokan ugyanazt a rettegést tapasztalták meg, amit a többi túlélőben okozott a katasztrófa - a mindent elsöprő káosz és zűrzavar, a mérgezésgyanús por és törmelék gomolygó füstje, a szívszorító félelem az életükért.

Körülbelül egy évvel 9/11 után, kutatók vizsgálták nők egy csoportját, akik várandósak voltak a World Trade Center elleni támadás átélése során. A nők gyermekeiben, akik poszt-traumás stressz szindrómában vagy PTSD-ben szenvedtek, a várakozásoknak megfelelően a kutatók felfedeztek egy biológiai markert, ami hajlamossá tesz a PTSD-re - ez a hatás kifejezetten megjelent azokban a csecsemőkben, akik édesanyja átélte a katasztrófát a várandósság utolsó harmadában. Más szóval, a poszt-traumás stressz szindrómában szenvedő anyukák átadták egyfajta sebezhetőséget a gyermekeiknek, míg azok az anyaméhben voltak.

Fontoljuk meg a következőt: a poszt-traumás stressz szindróma egy rendkívül rossz stresszhelyzetre adott válaszként jelenik meg, borzalmas és felesleges szenvedéseket okozva áldozatainak. De gondolkodhatunk máshogy is a PTSD-ről. Ami nekünk patologikusnak tűnhet,  valójában hasznos alkalmazkodás is lehet bizonyos körülmények között. Egy kiváltképpen veszélyes környezetben a PTSD jellegzetes megnyilvánulásai - az egyén környezetre való hiperérzékenysége, villámgyors reakciója veszélyhelyzetben - megmenthetik az illető életét. Az elképzelés, hogy a PTSD kockázatának születés előtti átadása valós, még csak találgatás, de igencsak megrendítőnek találom. Azt jelentheti, hogy még a születés előtt az anyák figyelmeztetik a gyermekeiket, hogy egy vad világ van odakint, azt üzenik számukra: Legyetek óvatosak.

Szeretném tisztázni. A magzati eredetek kutatása nem vádolja a nőket azért, ami a várandósság ideje alatt történik. Mindössze feltárja, hogyan segíthető elő jobban a következő nemzedék egészsége. Ez a fontos törekvés kell, hogy összpontosítson arra, amit a magzat tanul azalatt a kilenc hónap alatt, amit a méhben tölt. A tanulás az élet legszükségesebb tevékenysége, és korábban elkezdődik, mint ahogy valaha is képzeltük.

Köszönöm.

Forrás: www.ted.com

Blog.hu ajánló