Mindenki csak dicsérte az édesanyát, miközben ő romokban hevert - Depressziójáról vallott őszintén

Sajnos sok anya átéli a szülés utáni depresszió gyötrelmeit.

Mindenki csak dicsérte az édesanyát, miközben ő romokban hevert - Depressziójáról vallott őszintén
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Facebook ugyan nagyszerű lehetőséget biztosít a kapcsolattartásra és a szórakozásra, sajnos romboló hatása miatt inkább átokként, semmint áldásként tarthatjuk azt számon. Sokak számára okoz ugyanis önértékelési problémákat a tökéletesre maszkírozott pillanatokban készített fotók által vetített tökéletes élet képe, mely maró kontrasztot állít a mindennapok során megélt valós pillanatokkal.

A Facebookban rejlő közvetítő lehetőséget felismerve egy anyuka, Cierra Lyn Fortner azonban éppen a mindennapok valóságát szerette volna mások elé tárni, hogy megmutathassa, az anyaság igenis fárasztó, és meglehetősen rossz pillanatokkal, depresszióval is éppúgy járhat, mint jók dolgokkal.

Egy őszinte poszt

Ötlete egy bevásárlás alkalmával született, amikor is a kasszánál fizetve az eladó megdicsérte őt, mindig milyen csinos és milyen sugárzó anyuka. A keserű érzéseket megélt, korábban kétszeresen is öngyilkossággal próbálkozó Cierra tudta, hogy valójában milyen fáradt, és hogy a szülés utáni depresszió mélységeiben fulladozik. A kasszás azonban nem látott be a mosolya mögé, éppúgy, ahogy a Facebookon posztolóké mögé sem látnak be azok az anyák, akik azt hiszik, egyedül vannak lelki gondjaikkal. Feltöltött hát egy képet, melyen kócos és fáradt, mellé írt posztjában pedig rávilágított, mennyi mindent nem látnak mások, amit egy anya megél és érez: lent idézünk soraiból, melyeket részint nekik, részint más anyáknak címezett.

Azt szeretném, ha a kasszás tudná, ideges és depressziós vagyok, és már kétszer akartam öngyilkos lenni. Azt akarom, hogy tudja, néha nincs erőm felkelni, és rendes ételt adni a gyerekeknek, csak fagyasztott pizzát és reggelizőpelyhet. Azt akarom, hogy tudja, a kisfiam négyből három napon elkésik a suliból, mert soha nem tudom, milyen nap van, és hány óra, pedig van egy hatalmas naptáram a konyhában. Akarom, hogy tudja, vannak rossz pillanataim, amikor bezárkózom a fürdőbe, és sírok. Akarom, hogy tudja, három napja nem mostam hajat, és a gyerekek két napja nem fürödtek. Akarom, hogy tudja, rohantam haza, mert elfelejtettem pelust hozni, és Brenton is éhes volt. Akarom, hogy tudja, nem mindig vagyok a topon. Nem tudom, más anyák úgy vannak-e, vagy mindent jól csinálnak-e, de amit teszünk, azt szeretettel tesszük a gyerekekért, és ez tesz minket nagyszerű anyákká, és a gyerekeink szemében is ez tesz minket azzá. Fáradt anyák, jól csináljátok! Ha úgy van, érezzétek, hogy nem bírjátok, ha úgy van, adjatok mirelit kaját meg müzlit a gyereknek, de vigyázzatok magatokra!

Ezt is szeretjük