Mikor nem szabad mézet fogyasztani? Súlyos bajt okozhat

Kevés csábítóbb csemege van, mint az aranyló, lágyan csurgó méz, ráadásul ez a finomság telis-tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, így aztán nemcsak jó az íze, de még egészséges is. Nem hiába ismerték és fogyasztották már a kőkorban.

A mézről - fent sorolt jó tulajdonságait ismervén - senki nem is gondolná, hogy mekkora bajt okozhat, pedig sokak óvva intenek, hogy akár halálos következménye is lehet a fogyasztásának: meg kell gondolni, hogy ki és mikor fogyasztja, emellett a méz származási helye sem elhanyagolható kérdés: bevizsgált, engedéllyel rendelkező termelőtől ajánlatos mézet venni.

Kinek árthat a méz?

A méz önmagában véve valóságos tárháza a tápanyagoknak: magnézium, foszfor, cink, vas, mangán, kálium és kalcium, B-vitamin és sok-sok C-vitamin van benne, 100 grammban akár 116-240 milligramm is lehet. A méz mindemellett antioxidáns is.

Sokfelől hallani mégis a figyelmeztetést, hogy ha a mézet nem szakszerű vagy nem megfelelő módszerekkel dolgozó forrásból szerzi be az ember, fennáll a veszélye, hogy a mézben Lysteria monocitogenes, vagyis liszteriózisbaktérium lehet. Ez a baktérium a szervezetbe kerülve hasmenést, hányást okozhat, súlyos esetben vetélést, halva szülést is a kismamáknál. Nem szakszerűen termelt mézet tehát, biztos, ami biztos, jobb nem fogyasztaniuk a terhesség alatt. Más lehet azonban a helyzet az előírásoknak megfelelően kitermelt mézzel.

Mivel mindaz, amit a liszteriózis fertőzésről mondanak, ijesztően hangzik, szakértőnél jártunk utána, valóban van-e oka a kismamáknak félni a méztől. Homor Márta védőnőt kérdeztük:

- Mézet lehet fogyasztani terhesség és szoptatás alatt is, természetesen mértékkel, mint minden más élelmiszert. Fontos, hogy a mézet ellenőrzött hazai gyártóktól vagy őstermelőktől vegyék az érintettek, és ne import árut. Sokkal kisebb így az esélye, hogy a méz fertőzött lesz. Egyelőre hivatalos ajánlás arra vonatkozólag, hogy veszélyt jelenthet, még nincs - mondta a védőnő.

Liszteriózisfertőzést egyébként nem csak az elővigyázatlan termelők méze okozhat. Akár az elégtelen higiéniai állapotú hűtőben is elszaporodhatnak a baktériumok, de alapvetően állati eredetű ételek által is elkapható: rosszul átsütött hús, hőkezeletlen tej, lágy sajtok, mint a camembert vagy a brie fogyasztásával, illetve mosatlan vagy rosszul megtisztított zöldségek, gyümölcsök is a szervezetbe juttathatják a kórokozót abban az esetben, ha liszteriózisbaktériummal fertőzött trágyával érintkeztek korábban.

Mikortól ehet mézet a baba?

Az anya tehát ehet, a baba ugyanakkor nem szabad, hogy mézet kapjon, ugyanis botulizmus veszélye fenyegetné. A clostridium botulinum baktérium szintén a szakszerűtlenül feldolgozott mézben, import mézben még nagyobb valósznűséggel lakozhat, ami a kicsi fejletlen bélflórájával találkozván ideális körülményeket talál a szaporodásra. A baktérium azért nagyon veszélyes, mert az általa termelt méreganyag, a bénító hatású botulotoxin a bélnyálkahártyán keresztül a baba szervezetébe kerül, és halált okozhat. 

- A kisbabáknak a jelenleg érvényben lévő táplálási irányelvek alapján egyéves kortól adható méz. Ha a családban előfordul virágpor allergia, akkor esetleg érdemes akár kétéves korig is várni a méz bevezetésével - tájékoztatott bennünket Homor Márta.

• Gyerek