Mikor viheti el, és mi van, ha nem hozza vissza a gyereket? Amit tudni kell a gyermekláthatásról

Az elvált szülők között nem mindig egyértelműek a láthatási jogok, ami félreértést, vitát szülhet.

Gyermekláthatás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amikor egy pár gyereket vállal, nem sejthetik előre, hogyan alakul közös sorsuk. Könnyen lehet, hogy válásra kerül sor, és a felhőtlen boldogság a gyerek körül egyszeriben egy szörnyű huzavonába csaphat át: kihez kerüljön a gyerek, milyen jogok illetik a felügyeleti joggal rendelkező szülőt, mikor láthatja a gyereket a másik szülő, és mennyit?

A válás után sok szülőnek nem egyértelműek a határvonalak, saját és egymás jogai a gyermekláthatást illetően, és az ebből fakadó viták és feszültség nemcsak a szülőknek teszik nehezebbé a dolgát, de a gyereket is megviselik.

A félreértéseket tisztázandó, megkérdeztük dr. Osztrovics Lívia családjoggal is foglalkozó ügyvédet a leggyakoribb témákról.

Ettől függ, mikor viheti el a másik szülő a gyereket

A gyermekláthatást illetően két fő időszak különül el: a bírósági határozat előtti és az azutáni periódus. Természetesen adódik, hogy az utóbbiban válnak egyértelműbbé a jogok, a határvonalak, a szabályok, és, hogy a kezdeti időkben előfordulhatnak konfliktusok azt illetően, ki és mikor viszi el a gyereket.

- Mikor viheti el a másik szülő a gyereket attól a szülőtől, akivel a gyerek együtt él? 

- Ha nincs még szabályozva bírósági ítéletben vagy bíróság által jóváhagyott végzésben, akkor elvileg bármikor.

A bármikor, amint a szakértő fogalmazott, frusztrálóan hangozhat sokak számára, és ez az időszak valóban próbatétel lehet. Óhatatlanul járhat vitákkal, sok egyezkedést igényelhet, ami nehéz, hisz a váló szülők között alapvetően lehet némi feszültség. Mégis, érdemes megpróbálni a gyerek érdekében higgadtan megegyezni, kinél mennyit lehet a gyerek. Miután megtörténik a bírósági szabályozás, a konfliktusmentes apa-anya viszony továbbra is kifizetődőbb lehet, nemcsak a gyerek lelki épsége miatt.

- Ha a szabályozás megvolt, akkor az abban foglaltak szerint történhet a láthatás, de a szabályozás maga konfliktus esetére és még súlyosabb esetben a végrehajtásban támpontként szolgál. Viszont, ha nincs konfliktus a szülők között, akkor szintén bármikor elviheti a gyereket a másik szülő - mondja dr. Osztrovics Lívia.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A leggyakoribb vitaalap, az idő

A bírósági szabályozás szemernyit sem csökkenti a szülői szeretetet és a vágyat az iránt, hogy továbbra is minél több közös időt tölthessen el szülő és gyermeke. Előfordul, hogy a másik fél megítélése szerint a szabályozás számára túl szűkre szabta a láthatási időt, így folyton áthágja azt.

- Mi történik, ha a másik szülő nem viszi vissza idejében, a megbeszéltek szerint a gyereket?

- Először is, keresni kell, és felhívni a figyelmét, hogy nem teheti azt, amit tesz. Ha nem találja a gondozó szülő, vagy ellenáll, akkor sajnos rendőrségen feljelentést kell tenni, majd a gyámhivatalnál is.

Olyan is előfordulhat, hogy a láthatási időn kívül, előzetes egyeztetés nélkül határoz úgy a másik szülő, hogy elviszi a gyereket. Mivel ez komoly konfliktusforrás, fontosnak tartottuk, hogy erre is kitérjünk egy kérdés erejéig.

- Mi történik, ha a másik szülő hirtelen ötlettől vezérelve, például felveszi a sulinál a gyereket, és a felügyeleti joggal rendelkező szülővel való egyeztetés nélkül elviszi?

- Egyfelől, a suliban jelezni kell, hogy balhés a kapcsolat a szülők között, és csak az viheti el, aki felügyeleti joggal rendelkezik. Ilyenkor az iskola felelősségre vonható, ha mégis a másik szülő csak úgy elviszi. Másfelől, a gond akkor kezdődik, ha a szülő nem haza, hanem saját magához viszi a gyereket.

A szabályok nem örök érvényűek

A bírósági határozat, az, kinél mennyit lehetnek a gyerekek, és mikor, nincs kőbe vésve. Noha aktuálisan betartandó, hacsak a szülők másként meg nem egyeznek, a szabályozás újratárgyalására is sor kerülhet igény szerint.

- Mi van akkor, ha a másik szülő szól a felügyeleti joggal rendelkezőnek, hogy nem a szabályozás szerinti időpontban akarja elvinni a gyereket?

- Abban az esetben, ha nem akkor akarja elvinni a gyereket a különélő szülő, amikorra ez szabályozva lett, vagy nem tudja, mert például a gyerek beteg, akkor ezt mindenképpen pótolni kell, méghozzá azonos időpontban, lehetőleg azonos formában. Ha például minden második hétvége az apáé, de valami miatt nem tudta elvinni a gyereket, és ezt jelezte is, ebben az esetben a következő hétvégén pótolják, és az azutáni hétvégén, amikor egyébként is nála lenne a gyerek, akkor megint elviheti. Ha nem tudnak megegyezni, akkor gyámhatósághoz kell fordulni, illetve a kapcsolattartás újraszabályozását kell kérni a bíróságtól.

-  A bírósági szabályozás tehát újratárgyalható?

- A kapcsolattartás újraszabályozása természetesen lehetséges. A bíróság felé keresetet kell benyújtani, és alaposan indokolni, hogy miért kérjük mindezt, miért nem jó az eddigi állapot.

Nemet mondani a láthatásra

Bármennyire nehéz, mert a szülők között feszültség, esetleg sértődöttség, harag is lehet, a gyereket nem szabad megfosztani attól, hogy mindkét szülőjével időt töltsön el. Természetesen ez akkor igaz, ha a gyerek érdekei nem kívánják meg, hogy a felügyeleti joggal rendelkező szülő akadályt gördítsen ez elé, például a másik szülő időközben kialakult alkoholizmusa miatt. Ha a gyerek veszélyben lenne a másik szülőnél, ez esetben érdemes jelezni a problémát a gyámhatóságon, és újratárgyalást kell kérni.

Abban az esetben azonban, ha a másik szülő nem jelent veszélyt a gyerekre, a felügyeleti joggal rendelkező szülő nem mondhat nemet a láthatásra.

- Ha nem okkal mondana nemet a láthatásra, akkor nem teheti. Ez ennyire egyszerű. Ebben az esetben a különélő szülőnek kell a gyámhatósághoz fordulnia - mondja az ügyvéd.

Egyik szülőnek sincs tehát könnyű dolga, de, talán úgy jöhet ki mindenki a legjobban a helyzetből, és úgy sérülhet legkevesebbet a gyerek is, ha a szülők megpróbálnak feszültségükön felülemelkedni, és hatékonyan kommunikálni, hatékonyan bonyolítani a gyermekláthatást. Nem szabad feledni, a láthatás nem a szülőkről szól, hanem a gyerekről, akinek szüksége van rá, hogy anyjával és apjával is találkozzon, fenntartsa és ápolja kapcsolatát.

Amennyiben az egyeztetéssel mégis problémák vannak, jó segítség lehet egy mediátor, aki elsimíthatja, kiigazíthatja a szálakat, és segíthet kialakítani a szülők közötti gördülékeny rendszert.

Bababejelentő fotók

A feszültségben lévő szülőknek érdemes visszagondolni azokra az érzésekre, amiket akkor éltek meg, mikor kiderült, babájuk lesz. Ezek az ötletes bababejelentők segíthetnek felidézni a gyerek okozta közös örömet.

Így is el lehet mondani, babát várunk: fotón 8 a legkreatívabb bejelentésekből

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük