4 dolog, amit tudnod kell a laktózérzékenységről

Egyre több gyerek érintett a laktózérzékenységben, illetve -intoleranciában. Tudj meg többet a tünetekről és arról, hogy mit tehetsz, ha már megvan a baj.

Érzékenység, intolerancia

Sokan tudják, hogy a laktóz, más néven tejcukor egy a tejben és néhány kivételtől eltekintve a tejtermékekben előforduló cukor. Az emberi szervezetben a tejcukor nem képes felszívódni, a laktáz enzim bontja két alegységre, melyek már képesek a bélből felszívódni.

Laktózérzékenységről vagy -intoleranciáról akkor beszélünk, ha a vékonybél nyálkahártyájában keletkező, a tejcukrot hasító enzim nem termelődik megfelelő mennyiségben, illetve teljesen hiányzik. Ebben az esetben a laktóz változatlanul továbbhalad a vastagbélbe, ahol az ott honos baktériumok lebontják tejsavra és más szerves savakra.

Melyek a tünetei?

Az intolerancia klinikai tünetei két fő hatáson alapulnak. Egyrészt a gáztermelődés okoz felfúvódást, hasi görcsöket, másrészt a vastagbélbe jutó emésztetlen cukor megakadályozza a víz felszívódását, ezáltal hasmenést okoz. A tejcukor erjedése miatt a széklet híg, bűzös, csecsemőknél habos, zöldes is lehet. Az emésztőrendszeri tüneteket émelygés, fejfájás, rossz közérzet kíséri.

A fenti tünetek a tejcukortartalmú étel fogyasztását követően már fél óra múlva jelentkezhetnek, és ha nem történik újbóli tejcukorfogyasztás, egy-két napon belül teljesen meg is szűnnek.

Hogyan mutatható ki?

A tejcukor-érzékenységet persze nehéz felismerni abban az esetben, ha az étrend nem tartalmaz nagymennyiségű laktózt, és az enzimhiány nem súlyos. A betegség kimutatása több módszerrel is megoldható, a leggyakoribb az úgynevezett hidrogénkilégzési teszt, mely során a kifújt levegő hidrogéntartalmát vizsgálják, ami az enzimhiány következtében növekszik. Provokációs próbát is végezhetnek: nagy tejcukortartalmú folyadékot elfogyasztása után meghatározott időközönként mérik a vércukorszintet. Ha a laktóz képes lebontódni és felszívódni, akkor megemelkedik a vércukorszint, az enzim hiányában viszont ez nem történik meg.

Melyik mennyire súlyos?

A betegségnek három fő típusát lehet megkülönböztetni. Az elsődleges enzimhiány öröklött, többnyire fiatal felnőttkorban jelentkezik, ritkán jár teljes laktázhiánnyal, gyakori azokban a közösségekben, ahol kevés tejterméket fogyasztanak. A másodlagos laktázhiányról akkor beszélhetünk, ha az enzim termelésének képessége valamilyen más betegség következtében csökkent, például vírusfertőzés vagy lisztérzékenység miatt. Ismeretes még a veleszületett laktázhiány, melynél a csecsemő az anyatejet sem képes megemészteni, speciális laktózmentes tápszerekkel kell táplálni, és egész életében laktózmentes étrendet kell folytatnia.

A tejcukor-érzékenység veszélyét az adja, hogy az enzim hiányában károsodik számos tápanyag felszívódása. Abban az esetben, ha az étrendben a fő fehérje-, kalcium- és D-vitamin-forrás a tej, a laktázhiány miatt az alultápláltság kialakulhat. Feltételezések szerint a bélflóra megváltozása miatt a nem kezelt laktózérzékeny betegeknél egyes vastagbélbetegségek kialakulása is gyakoribb.

Mit adj tej helyett?

Az intolerancia nagyon jó kezelhető, hiszen ritka a teljes enzimhiány. Fontos a rendszeres, kismennyiségű tej elfogyasztása, mellyel növelhető a vastagbél-baktériumok tűrőképessége, valamint az étkezések közben, más ételekkel együtt történő tejfogyasztás lassítja a tej továbbjutását, így nem kerül egyszerre sok laktóz bélbe. A laktózmentes tejtermékek fogyasztása mellett a legtöbb laktózintoleranciás személy nagy hatásfokkal képes a joghurtot és más kis laktóztartalmú tejterméket - például kemény sajtok, túró - megemészteni, ami szintén könnyíti a diéta betarthatóságát.

• tej
• gyerek étrend
• gyerekbetegség
• kisgyerek
• beteg gyerek
• laktóz intolerancia
• Gyerek