Hogyan lehet lélekben felkészülni egy szülésre? A szülész-nőgyógyász válaszolt

A szülés csodálatos, egyben elképesztően félelmetes dolog is egy nő számára. Csodálatos, mert a szülés végén a kezébe adják a gyermekét, akit kilenc hónapig mindennél jobban várt a leendő apukával. És félelmetes, mert tudvalevő, hogy a szülés fájdalmas, komplikációk is előfordulnak, ráadásul rémtörténetek tucatjai jönnek szembe ismerősöktől és netes fórumokról, melyek tovább fokozzák az aggodalmat.

Mindeközben minden leendő anya olyan szülésre vágyik, amely pozitív élmény, és nem pedig egy évekig kísértő megrázkódtatás.

Érzelmek és lelki folyamatok

Épp ezért fontos, hogy a szülésre ne csak fizikailag, de lelkileg is felkészüljön a kismama. Dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyászt kérdeztük, hogyan lehet lélekben felkészülni a szülésre.

- Aki először szül, talán még nehezebb helyzetben van, mint az, aki már megélte a helyzetet, hiszen nem tudja, mire számíthat a külvilág felől, és mi zajlik majd le a lelkében. Milyen érzelmekre számíthat egy kismama a szülésekor?

- Aki még nem szült, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen érzésekkel érkezik a kismama a szülőszobára. Talán gyerekkorunk első szentestéihez tudnám hasonlítani, mielőtt kisgyermekként megkaptuk az ajándékokat, de még ennél is egy sokkal felfokozottabb lelkiállapotról van szó, hiszen saját gyermekünk lesz az ajándék, ami egy csoda. Ez a nagyon boldog várakozás vegyül a szüléstől való félelemmel.

Annál inkább tudunk az örömre koncentrálni, minél inkább le tudjuk küzdeni a félelmet, bizonytalanságot. Ehhez bíznunk kell magunkban, a szakemberekben, és semmiképp sem szabad kiszolgáltatottnak éreznünk magunkat. Ezért olyan fontos mind szülés előtt, mind szülés alatt mindenről tájékozódni.

A szülész-nőgyógyász tanácsai a lelki felkészülésben

- Mi a legfontosabb a lelki felkészülés során?

- Nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal a kismama, hogy mire számíthat. Mindenképpen keresse fel a terhesség alatt kórház szülőszobáját, ismerkedjen meg a környezettel, a szülésznőkkel, tájékozódjon arról, hogy mi mindenre van lehetőség - vízben vajúdás, szülőszék. Ezáltal már úgy fog megérkezni a szülőszobára, hogy nem lesznek irreális elvárásai, és nem érzi magát teljesen elveszettnek. Több hiteles, szakember szerzőtől származó cikk olvasható az interneten arról, hogy mi zajlik a szülőszobán, ezeket is bátran lehet olvasgatni.

- Mi csökkentheti a kiszolgáltatottság érzését, mely nagyon sok kismamában felébred?

- Fontos, hogy legyen a kismamának egy segítője. A vajúdás alatt a fájások között inkább pihen az ember, vagy próbál ráhangolódni a folyamatra, jó, ha ilyenkor nem magának kell mindenről gondoskodnia. A szülésznők általában nagyon elfoglaltak, arra sajnos nem igazán lesz idejük, hogy például felsegítsék a köntöst a kismamára, erre nagyon jó, ha ott van a férj vagy az édesanya, vagy adott esetben egy dúla, akinek az a szakmája, hogy lelki és testi támaszt nyújtson.

Egyénfüggő, hogy valaki egy idegennel mennyire tud olyan elmélyült kapcsolatot kialakítani, amit egy ilyen helyzet megkíván, de ha igen, akkor a dúla is nagy segítség lehet.

- Rengeteg rémisztő történetet hallani olyan szülésekről, ahol a kismama úgy érezte, sérült a méltósága, gorombán, megalázóan bántak vele. Erre is fel kell, vagy fel lehet egyáltalán lélekben készülni?

- Lényeges tényező a méltóság. Nem szabad, hogy a kismama úgy érezze, hogy nem egyenlő félként kezelik, ne adj Isten, bármiben megalázzák. Sajnos nagyon sok ilyen történetet hallani. Ennek megelőzéseképpen annyit javasolnék, hogy egy picit próbálja a kismama beleképzelni magát az egészségügyi személyzet helyzetébe. Nem a szülés alatt, mivel ott már egész más gondolatok foglalkoztatják, hanem még a terhesség alatt egy-egy nyugodt órában.

Az országban dolgozó szakemberek szinte egytől egyig kimerültek, nem kapják meg sem az anyagi, sem a szakmai megérdemelt megbecsülést. Egy-egy mogorva szó, barátságtalan hangnem mögött szinte mindig ez áll, nem a rosszindulat. Ezeket érdemes elengednie a kismamának, a szülés végére általában úgyis összeszokik a kismamával a csapat, és több lesz a mosoly.

- Sok kismamát előre feszélyez a helyzet, hogy a szülés alatt jelen lévő személyzet egy ilyen intim helyzetben fogja őt látni.

- A meztelenség nagyon kiszolgáltatott érzés, főleg a vizsgálatok alatt, de a legőszintébben mondom, hogy a szülőszobán, ahol intézettől függően évente 1000-3000 szülést vezetnek le, nem kell az embernek szégyenkeznie, mert senki nem nézi a kismamákat olyan szemmel. A meztelenség ott teljesen természetes.

- Ha már nem a felkészülésről, hanem a szülőszobán töltött órákról van szó, mi az a legfontosabb tanács, amit egy kismamának érdemes megfogadnia?

- Ha kétségei vannak, kérdezzen. Sokan nem mernek kérdezni, mert attól félnek, hogy butaságot mondanak, vagy csak nem akarják feltartani az orvost vagy a szülésznőt. Inkább tegyék meg. Ha a szülőszoba forgatagában nem hangzik el, hogy mikor lesz a következő vizsgálat, miért kötik be ezt az infúziót, vagy miért van például antibiotikumra szükség, akkor a kismama kérdezzen rá.

• szülés
• terhesség
• baba
• Gyerek