Az autizmus 3 alig látható jele babakorban

Vedd észre!

Már csecsemőkorban észrevehető néhány jel, ami autizmusra utalhat. Ismerd fel minél hamarabb.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az autizmus latin eredetű szó, jelentése: önmagára irányult. Magát a problémát röviden úgy lehetne meghatározni, hogy az idegrendszer fejlődési zavara, változatos és összetett tünetegyüttessel kísérve.

Kiváltó okai a mai napig nem ismertek, kutatók szerint nagy valószínűséggel genetikai tényezők vagy káros környezeti hatások állnak a háttérben.

Különböző fokozatok

Az autizmus meghatározása viszonylag új keletű, magát a szót először Leo Kanner alkalmazta1943-ban. Az általa vizsgált gyermekek közül többnél is közel azonos tüneteket figyelt meg, mint például a kapcsolatteremtés és a verbális kommunikáció zavarait, a belső világ túlzott előtérbe helyezését vagy egyes tárgyakhoz való kényszeres ragaszkodást.

Emellett azt is felismerte, hogy a jeleket jó eséllyel már hároméves kor előtt észre lehet venni, az időben elkezdett terápiával pedig nagymértékben javítható az érintettek életminősége.

A Miami Egyetem pszichológusai egy adott spektrum mentén helyezték el az autizmus különböző fokozatait. Vannak súlyosan sérült, a külvilágtól teljesen elzárkózó autisták, de ugyanígy előfordul az autizmus enyhébb változata is, amikor a kicsi verbális kommunikációja és társas interakciója egészen jó - nem beszélve a kettő közötti számos átmenetről.

Megállapították továbbá, hogy nyolc hónapos csecsemőknél már észlelhetők a korai jelek, de teljes biztonsággal csak a harmadik életév körül állapítható meg az autizmus. Összeszedtünk három olyan tünetet, melyek esetén már gyanút foghatsz. Figyelj oda ezekre!

12 probléma, amivel minden kezdő anyuka találkozik - Ne ess pánikba!

Nézegess képeket!

Elolvasom

A társas interakció hiánya

Az autizmus egyik első jele lehet, ha a baba nem törődik a környezetével, nem reagál a játékokra. A kicsiket alapesetben minden érdekli, bármit képesek a szájukba venni, megérinteni - ez alól a piszkos, földről felszedett tárgy sem képeznek kivételt. Figyeld meg, mennyire akarja a lurkód megtapasztalni az őt körülvevő világot. Már egészen kicsi korban érdemes tesztelni, hogy ha nyújtasz felé valamit, akkor megnézi-e, el akarja-e venni azt. Ha nem kap utána, és ezt rendszeresen tapasztalod, érdemes szakember segítségét kérned.

Négy-hat hónapos korra tehető az úgynevezett szociális mosoly megjelenése, mely szintén fontos fejlődési pont a kicsi életében. Ha pedig csemetédnek nincs igénye a közös mókára, megintcsak okod van gyanakodni. Az autizmus egyik ismertetőjele ugyanis, hogy a gyerek visszavonul a saját belső világába, ahol biztonságban érzi magát, és abból nem tud kilépni - környezete túlontúl riasztó számára.

Mesék és színezők

A gyerek gyógyulását közvetetten a mesehallgatás és a színezés is elősegíti - mindezek persze az egészséges kicsiknek is csak jót tesznek.

Túlzott ragaszkodás

Minden gyerkőcnek van kedvenc plüssállata, ami nélkül képtelen elaludni - emiatt a legkevésbé sem kell aggódnod. Ám van egy másik fajta ragaszkodás is, amely már kóros lehet. Ha a kicsi rendszeresen ismétlődő dolgokat hajt végre ugyanabban az időpontban, akkor már lehet baj. Az autista gyermekeket ugyanis megnyugtatja, ha a belső világukban rend és kiszámíthatóság uralkodik, illetve akadnak olyan fix pontok, amelyekhez ragaszkodhatnak.

Ha ezt a rendet valami megzavarja, gyakran feszült, ideges lesz a csemete. Némelykor talán búskomorsággal, lehangoltsággal reagál csupán a változásra, de a legtöbb esetben inkább dühroham, agresszív kirohanás jelentkezhet, mégpedig egyik pillanatról a másikra. Az egyhangú, ismétlődő mozdulatsorok is árulkodóak lehetnek, szakemberek szerint a ringatózás, az oldalra fordított fej vagy a himbálózás gyakori kísérőjelenség.

Tényleg indigó?

Sok szülő, ha nem is az autizmus, de gyermeke átlagostól eltérő viselkedését hajlamos azzal magyarázni, hogy a csemete valószínűleg indigó. Tudj meg többet a témáról videónkból!

Kommunikációs zavarok

A gyermekek eleinte babanyelven közlik a mondandójukat, majd fokozatosan sajátítják el a beszédet, eleinte szavakban, majd tőmondatokban fejezik ki magukat. Az autista gyerekek viszont nem érdeklődnek a környezetük iránt, ezért a verbális és nonverbális kifejezési formáik szűk keresztmetszetben meghatározhatók - az érintettek jellemzően nem gesztikulálnak, nem kísérik mimikával a közlendőjüket, illetve gyakran elfelejtik a korábban már megtanult kifejezéseket. Mindez már a beszédtanulás kezdetén feltűnhet a figyelmes szülőnek.

Ezt is szeretjük