Piszkos levegőt lélegzik a gyerek, ha alacsonyan ül a babakocsiban? A gyermektüdőgyógyász válaszolt

Csak ijesztgetés, tévedés, vagy lehet valóságalapja annak a közhiedelemben élő feltételezésnek, hogy a túl alacsonyra állított babakocsi ártalmas a baba egészségére? Szerettünk volna pontot tenni az anyukák aggodalmainak végére, és utánajártunk a kérdésnek. Dr. Laki István gyermektüdőgyógyász válaszolt.

- Jelenthet a gyerek tüdejének egészségére kockázatot egy túl alacsony fekvőfelületű babakocsi?

- A légszennyezés különböző szemcseméretű porokból, aeroszolrészecskékből és gázokból áll. A fő veszélyt az egészségre az apró, 2,5 um-nél kisebb: PM2.5-nek nevezett szállópor-részecskék jelentik, mert ezek juthatnak be az alsó légutakba, a tüdőbe. Jelenleg főként a dízelautók elterjedése miatt az ennél sokkal kisebb méretű - 0,1 u alatti - szállópor a legveszélyesebb. A szálló por ülepedése jelentős mértékben függ a részecskemérettől: amíg a 10 um méretű részecskék mintegy 1 cm/másodperc sebességgel esnek lefele, addig az azonos sűrűségű, de csak 1 um átmérőjű részecskék 100 másodperc alatt esnek le 1 cm-t, az ultrafinom részecskék - 0,1 um-nél kisebbek -, az aeroszolok ülepedése szinte elhanyagolható, azaz napokig a levegőben lebegnek.

Ebből következik, hogy csak a nagyobb, látványosabb, de az egészségre nem a jelentősebb veszélyt jelentő részecskék száma kevesebb, ha babakocsi fekvőfelülete nem 50, hanem mondjuk 80-90 cm magasan van. A fő egészségügyi veszélyt jelentő finom részecskék, aeroszolok és a szennyező gázok koncentrációja a két magasságban gyakorlatilag azonos.

- Érdemes lehet 80-90 centiméterre emelni a babakocsit?

- A 80-90 cm-es magasságnál nagyobb magasság választása azért is értelmetlen, mert a már járó kisded és óvodás gyermekek orra és szája ebben a magasságban van, így évekig ebből a magasságból veszik a levegőt. Ezek alapján a babakocsi magasságának sokkal inkább kényelmi-kezelhetőségi jelentősége van. Tehát az alacsonyabbra állított babakocsi nem okoz betegséget!

A légszennyezettség hatásairól

- Önmagában véve a szennyezett levegő okozhat komoly bajt?

- A légszennyezettség betegséget okoz a benne lévő finom és ultrafinom részecskék, az aeroszol, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, a szén-monoxid, az ózon, a formaldehid és a különböző illékony szerves szennyező anyagok miatt. Ezek között napfény hatására még fotokémiai reakciók is indulnak, szabad gyökök képződnek. Ezek a szennyező részecskék gyulladást keltenek a légutakban, fokozzák az allergének hatását.

Egyértelmű összefüggés mutatható ki a légszennyezettség és az akut és a krónikus léguti betegségek - bronhitisz, asztma, krónikus bronhitisz - között, különösen gyermekkorban. A különböző légszennyező anyagok hosszú távon nem elhanyagolható szerepet játszanak a daganatok kialakulásában is.

- A nagyvárosi környezetben élő gyerekek a légszennyezettség miatt hátrányos helyzetben vannak a vidékiekhez képest?

- A nagyvárosokban a kisvárosok szállópor-koncentrációjának 10-szeresével találkozhatunk, míg a hegyekben a kisvárosi szállópor-koncentráció tizede észlelhető. Ugyanakkor kiemelendő, hogy sajnos a szálló por összetételében egyre nagyobb részarány jut a főleg a közlekedésből származó ultrafinom részecskéknek, melyek - és így felületükön a legkülönbözőbb káros anyagokkal együtt - több tíz, sőt, száz kilométerekre is ülepedés nélkül eljutnak. Így ezek hatásával már a tiszta levegőjűnek gondolt vidéki környezetben is számolni kell.

Számos légszennyező anyag vonatkozásában a fizikokémiai sajátosságok és a légköri mozgások miatt többszáz, gyakran 1000 kilóméteres „hatótávolsággal”, azaz kontinentális hatással kell számolnunk (erre szomorú példa a Csernobilt követő radioaktív szennyezőanyagok szétterjedése). Rá kell, hogy jöjjünk, egy bolygónk van!

• tüdő
• tüdőbetegség
• kisgyerek
• baba
• Gyerek