A kémiai fegyverek nem a 21. század találmányai: 2500 éve már harcoltak mérges gázzal
Hihetetlen, de már i. e. 500 körül is létezett a harcnak ez a módja.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Azt gondolnánk, a kémiai fegyverek bevetése a 21. század szélesedő arzenáljának egy új iránya, ám ez távolról sem így van.
A méreg mint egyszerre sokakat megölő vagy ártalmatlanná tevő fegyver az ősi keleti civilizációk háborúiban, Kínában és Indiában is ismert volt, nyugatabbra a mérges gáz bevetését pedig a peloponnészoszi háborúkban, az i. e. 5. században jegyezték. Később a római városban, Dura-Europosban, az i. sz. 3. században is alkalmaztak ilyet.
Az ősi kémiai fegyver
A peloponnészoszi háborúkban a spártaiak használtak mérgező füstöt az athéniak ellen. Ehhez először előállítottak egy keveréket, melybe fa, kátrány és kén került, majd ezt elásták úgy, hogy levegőt kapjon, meggyújtották, és egy nyíláson át kivezették a mérgező füstöt, mellyel a támadó spártaiak megpróbálták letörni a védekező haderőt.
Dura-Europos városának feltárásakor érdekes kérdésbe ütköztek a francia és amerikai régészek. Egy alagútra leltek, amelyben számos holttest hevert, sok római közt egy perzsa. Ez már önmagában is furcsa volt, ráadásul az alagút túl szűkös is lett volna a harchoz, sőt, a testek sem olyan helyzetben feküdtek, mintha a helyszínen estek volna el.
A dura-europosi alagutas megoldás rajza.
2009-ben találtak arra bizonyítékot, a római várost 265-ben megtámadó perzsák az alagutat mérges gáz vezetésére használták: kátrányt és bitument dobtak tűzbe, aminek következtében fullasztó gáz szabadult fel, majd kénsav keletkezett. A védekező rómaiak percek alatt holtan eshettek össze, ahogyan az egy szem perzsa katona is, aki valószínűleg a tűzbe dobálta az említett anyagokat. A mérges gáz bevetése is segítette a perzsákat, hogy bevegyék a várost, aminek sokszínű lakosságát utána száműzték. Az Iszlám Állam a páratlan régészeti értékkel bíró várost szinte teljesen elpusztította a közelmúltban.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Néha nehéz elhinni, pedig az archeológusok szerint igaz, hogy a tudomány több ezer éve már tarthatott ezen a szinten: korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy egy indiai férfi 2600 éve felismerte az atomot és annak tulajdonságait. Olvasd el azt is!
Da Vinci találmányai sem illenek a korába
A meghökkentő tudás apropóján ajánljuk figyelmedbe Leonardo da Vinci találmányait, melyekkel fényévekkel megelőzte korát.
Leonardo Da Vinci több találmánya sem illik a képbe: elképesztő, miket tervezett
Nézegess képeket!
Elolvasom
