Negyed óra alatt hányszor nyúlsz a telefonért? A függőségről kérdeztük a pszichológust

A mobiltelefonok jellege és feladata az elmúlt pár évtizedben rengeteget változott, és ez a máig vezető, még folytatódó evolúció elvezetett egy szomorú jelenségig. Rengeteg ember lesz már-már függő a mobiltelefon-használatban, és szinte kétpercenként a készülékért nyúl.

Nehezen bírják, ha lemerül, piszkálja őket, ha nem nézhetnek rá, és a napjuk jelentős részét mobillal a kezükben töltik. Miként lehet ezt felismerni és orvosolni? A pszichológust, Acosta Sára Diánát kérdeztük a mobilfüggőségről.

A tudatosítás fontos

- Sokan észre sem veszik, mennyit mobiloznak. Miért fontos ezt tudatosítani?

- A túl sok okostelefon-használat komoly negatív következményekkel járhat, ezért fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, mennyit telefonozunk. A tudatosság segít abban, hogy mi irányítsuk, mennyi időt töltünk ezzel a tevékenységgel, és ne csússzunk bele abba, hogy észrevétlenül telik el vele az idő.

- Mi számít mobilfüggésnek? Mi az a mobilhasználat, ami még rendben van?

- Jelenleg a pszichodiagnosztikában nincs ilyen kategória, azonban a szakértők által leginkább hangsúlyozott tünetek a következők: elvonási tünetek - például irritáltság, szorongás, idegesség -, ha nincs nálunk a telefon, ha nem tudjuk kontrollálni a mobilozással töltött időt, ha a munka/tanulás/társas kapcsolatok rovására megy, illetve, ha előfordult, hogy füllentettünk arról, mennyit telefonoztunk, vagy titokban szoktuk ezt a tevékenységet folytatni, tehát takargatjuk mások előtt. Ha ezek közül a tünetek közül valamelyiket vagy akár többet rendszeresen tapasztalunk, az mindenképpen jelzésértékű.

Veszélyes

- Milyen veszélyekkel járhat, ha valaki túl sokat mobilozik? Amellett, hogy elveszi az idejét, és minden másról lemarad.

- A túl sok mobilozás a szakirodalom szerint veszélyt jelenthet az egészségünkre: növelheti az átélt stressz mennyiségét, szorongáshoz, elszigetelődéshez vezethet, valamint alvászavarokhoz és a mozgásszegény életmódhoz és az iskolai vagy munkahelyi teljesítményromláshoz is hozzájárulhat. Míg az utóbbiak főleg az eltöltött idővel állnak összefüggésben, a többi probléma adódhat a túl sok ingerből, az állandó visszajelzések kereséséből, és abból a félelemből, hogy valamiből kimaradunk. A közösségi médiában látott, tökéletesnek tűnő emberek negatív hatással lehetnek önértékelésünkre, míg a virtuális világ felé fordulás a valós emberi kapcsolatainkkal szemben elmagányosodáshoz vezethet.

Kézbe kell venni a dolgot

- Hogyan szoktassa le az ember magát erről?

- A leszokás nem könnyű, mivel a mobiltelefonunk állandó megerősítőket ad: a lájkok pozitív rövid távú megerősítők, a játékok legtöbbje pedig azonnali jutalmazással éri el, hogy odabilincseljen minket a telefon képernyőjéhez. Mindezek mellett hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy minden információt a telefonunkból szerzünk, és, ha esetleg nem nézünk rá egy ideig, félünk, hogy lemaradunk valamiről. A leszokás első lépése, hogy felismerjük, ha túl sokat mobilozunk. Figyeljük meg, milyen helyzetekben nézünk rá a telefonunkra, tudatosítsuk, azonosítsuk az okát. Ezután elkezdhetünk konkrét célokat kitűzni: legyenek például helyek, ahová nem visszük magunkkal telefonunkat - például fürdőszoba, ágy -, és jelöljünk ki magunknak mobilmentes időket. Fontos, hogy a cél nem a teljes mobilmentesség, hanem az, hogy a saját irányításunk alá kerüljön, és tényleg akkor használjuk, ha szükségünk van rá. Ebben segítségünkre lehet a környezetünk is, így érdemes őket is bevonni a döntésünkbe.

• mobil
• telefon
• függőség
• betegség
• pszichológia
• megoldás
• Terasz