Őszintébb ember az, aki káromkodik: 3 kutatás, ami más fénybe helyezi a szitokszavakat

Bár a káromkodás alapvetően nem szép dolog, valójában jó tulajdonságra is utal.

GettyImages-1220610091
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Lefagy a laptop, nincs több parkolóhely, leszakad a teli bevásárlószatyor füle - mindennap történnek olyan dolgok, amik jó okot szolgáltatnak a káromkodásra.

A szitokszavak kimondását azonban széles körben elítélik, és általában pironkodik is miattuk az ember. Ugyan a káromkodás valóban nem túl szép szokás, kutatók szerint egy nagyon előnyös vonásról árulkodik: eredményeik alapján a szabadszájú emberek őszintébbek.

3 érdekes kutatás

A fenti megállapítást három érdekes kutatás is alátámasztotta. Az egyiket a maastrichti Gilad Feldman Egyetemen végezték 276 fő részvételével.

Az alanyoknak egy sor kérdést kellett megválaszolniuk, így például azt, milyen gyakran szoktak káromkodni, és kik előtt, kikkel szemben. A teszt olyan kérdéseket is tartalmazott, melyek válaszaiból a becsületességre lehet következtetni, ami pedig magában foglalja az őszinteség tulajdonságát is. Felvetették például, hogy ki mennyire tartja be a másoknak tett ígéretét.

A kutatók az eredmények kiértékelésekor azt látták, hogy azok, akik saját bevallásuk szerint gyakran káromkodnak, egyúttal igazmondóbbnak is bizonyultak, tehát a többieknél őszintébbek.

A második vizsgálatban 73 789 önként vállalkozó Facebook-felhasználó posztjait vették górcső alá. Azt figyelték meg, hogy milyen nyelvtani sajátosságok jellemzik az egyes bejegyzéseket. Azt a következtetést vonták le, hogy amikor egy illető hazugságot ír ki, akkor kevesebbszer használja az egyes szám első személyt a mondataiban. Ennek feltehetőleg két oka van: hogy elhatárolhassa önmagát a kijelentésétől, és mert valahol ő maga is tudja, hogy nem az az igazság, amit leírt. A kutatók arra is felfigyeltek, hogy a hazug posztokban a csúnya szavak is gyakoribbak. Újfent bebizonyosodott tehát, hogy a káromkodás és a felszínre kívánkozó őszinteség kéz a kézben járnak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

A harmadik kutatás az egyén szintjéről a társadalom szintjére emelte a kérdést. Amerika ötven államában végeztek vizsgálatot a State Integrity Investigation őszinteségfelmérésének eredményei és ugyancsak a Facebook alapján, 29 701 résztvevővel. A felmérésen szerzett eredményeket és a posztokat összevetve kiderült, hogy azok, akik sűrűbben káromkodnak a közösségi oldalon, őszintébbnek bizonyultak az államok lakosainak igazmondását vizsgáló tesztben is.

Három bizonyíték is született tehát, amely arra mutat, hogy a káromkodás, bár rossz szokás, mégis pozitív tulajdonságra, őszinteségre utal.

Önszeretet kontra nárcizmus

Hol húzódik a határ az önszeretet és a nárcizmus között, és mely ponton csap át előbbi a mértéktelen önimádatba? A pszichológus szerint négy kérdés segít felismerni, hogy a magunk felé irányuló érzelmeink még a pozitív oldalon vannak-e. 

Mi a különbség a nárcizmus és az önszeretet között? 4 dolog segít felismerni a pszichológus szerint

Elolvasom

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük