A világ leghíresebb csodái

A mai napig hívők ezrei érkeznek Lourdes-ba, Fátimába, az olasz Pietrelcinába, ahol Pio atya született, Padovába, Szent Antal koporsójához, mert hisznek abban, hogy ha ott kérnek valamit, az teljesül.
Mindenki csodát akar látni, hiszen csak akkor hisz a szemének. Pedig minden lehet szemfényvesztés, érzéki csalódás. Vannak csodák, amelyekről kiderül, hogy csak álcsodák, mint például a bűvészek mutatványai, a jövendőmondás, a bűbájosság.

Megégetett péksüteményen Jézus arcmása

A világban sok helyen történtek csodák, és a mai napig is történnek, akár hisznek benne, akár nem. 2002-ben csodaként terjedt el Indiában, hogy Bangalore-ban egy megégett péksüteményen megjelent Jézus arcmása. A Megújulás Menedékhely-templomban őrzik a vitrinbe zárt, nyolc centiméter átmérőjű kenyeret, a csapátit, amelyet több mint harmincezer zarándok nézett már meg. Arról is beszámoltak, hogy a tárgy közelében különösen érzik magukat. A csodacsapátira nemcsak a keresztények, hanem a hinduk is kíváncsiak.

Szűz Mária alakja a bostoni kórházban

A hit mindenre képes. Ezt bizonyítja egy másik csoda a bostoni Milton kórház ablakán, ahol Szűz Mária alakját vélték fölfedezni. Van, aki lassan változó foltról beszél - amely az ablak tömítéséből származik -, van, aki egyre tisztábban látja a képet. Szinte megrohamozták a kórházat, és egy hét alatt huszonötezer zarándok érkezett a helyszínre virágcsokrokkal.

Vért és vizet könnyező Madonnák

Vannak Madonnák, amelyek vizet, sőt vért könnyeznek. Nem ismeretlen fogalom a könnyező tárgy! Mária-kép sír Vodicában, Máriapócson két alkalommal is könnyezett a Szűzanya ikonja. Ennek köszönheti a kegyhely, hogy híres zarándokhellyé vált. 1991-ben II. János Pál pápa is tiszteletét tette Máriapócson.

A mai napig a hit és a kultúra központja Csíksomlyó. Nemcsak a székelyek ünnepe a pünkösdi búcsú, hanem minden magyaré is. Híres zarándok- és búcsújáró hely, ahol a „Csodatevő Mária”, a „Könnyező Madonna”, illetve a „Nap asszonya” segít a népnek.

Jó, ha tudod!

Érdekes megfigyelni a tényeket, statisztikákat a Mária-jelenésekről. Wolfgang Beinert írja: „Figyelemre méltó a Mária személyére vonatkozó jelenségek növekvő sűrűsége a 18. századtól kezdődően: míg korábban a látomások és a hallott hangok Jézusra, angyalra, különböző szentekre és - a purgatóriumról szóló tanok 12. századbeli elterjedésétől fogva - szenvedő lelkekre vonatkoztak, azóta csaknem kizárólag Mária megnyilatkozásairól hallunk: 106 eset a 19. században, 427 pedig a mienkben történt. Ez mindent egybevéve az összes jelenések számának 58 százaléka. Csupán az 1928 és 1971 közötti alig fél évszázad alatt egy összeírás nem kevesebb, mint 210, a mennyei Szűznek tulajdonított közlést jegyez fel, és ez sajátos módon sűrűsödik némely esztendőkben, 1933-ban 14, 1947-ben 18, sőt 1948-ban 20 és 1954-ben újra csak 18 tanúvallomással. Földrajzi szempontból tekintve első helyen Olaszország áll 71 tanúsággal, ezt követi Franciaország 27, Németország 19 és Belgium 17 tanúsított jelenéssel.”

Győrben, a vár melletti bazilikában őrzik a Könnyező Madonna néven emlegetett, ír földről származó híres kegyképet, amely a legenda szerint 1697-ben Írország védőszentjének, Patriknak az ünnepén vérrel verejtékezett.

Csallóköz kegyhelye Somorjától 5 km-re található. Az ott őrzött kegyképen a vért könnyező Boldogasszony látható. Egy fiatalember, Liszkay Márton ajánlotta föl Szűz Máriának a gyógyulás reményében. A férfi gyógyulása után a Boldogasszony kegyképe 1715-ben sírni kezdett. A vérkönnyeket egy kendőcskében - purificatoriumban - gyűjtötték egybe. Ezt az ereklyét máig becsben őrzik. A búcsú napján, a mise után az ereklyét mindenki megcsodálhatja a főoltáron.

1995-ben Oroszországban is könnyezni kezdett egy 16. században készített ikon, amelyet el akartak adni, és amikor beárazták, pár hónappal utána könnyeket ejtett. Azt hitték, hogy páralecsapódás került a képre, de miután letörölték, néhány nap múlva a jelenség megismétlődött. A görög érsek csodatévő ikonná nyilvánította, és bejelentette, hogy az ikon mirhát könnyezik. Ez a jelenség szobroknál is megfigyelhető. Szintén 1995-ben Olaszországban egy Mária-szobor könnyezett: vér csordult a szeméből.

A tudósok megállapítása szerint az ilyen jelenség sokszor előfordulhat, amikor egy repedésen keresztül folyadék jut a szobor belsejébe, és azt a máz megtartja. A folyadék csak ott jut ki, ahol a máz megsérül. Azt viszont nem tudják, hogy ez a folyadék szándékosan kerül-e a szoborba vagy véletlenül, hiszen lehet páralecsapódás, okozhatja tisztítás közben keletkezett sérülés, rozsda is elszínezheti a folyadékot vagy valóban csoda történik. Ennél a szobornál a vizsgálatok megállapították, hogy a Madonna-szobor férfivért könnyezik.

A vért könnyező Madonna Venezuelában, Caracasban az iraki háború kitörése után kezdett el vért könnyezni, és azt a békéért ontja. A könnyező Madonna-szobrokat világszerte elsősorban a kíváncsiak és a gyógyulásban reménykedők keresik fel, a venezuelai vérző Madonna az emberiséget szólítja fel arra, hogy éljen békében, és arra kéri a híveket, hogy imádkozzanak a békéért és egymásért.

A Madonna nemcsak a békéért sír, hanem miattunk is. Láthattuk, hogy vannak kegytárgyak, amelyek könnyet, vért ontanak, gyógyulást hoznak, híres búcsú- és zarándokhelyekké válnak. Vannak csalások, leleplezések, vannak jelenségek, amelyeket az egyház is képtelen és képes elfogadni, vannak véletlenek vagy a fantázia szüleményei, de megtörténik, hogy Szűz Mária megjelenik, és kinyilvánítja az üzeneteit a világnak, mint például Dél-Koreában, ahol vért könnyezve kéri, hogy „térjetek meg!”. Az üzenet továbbítója gyakran szenvedi el Jézus fájdalmait, látható stigmák jelennek meg rajta. Ilyen szent sebhelyeket kapott a koreai, nadzsui Madonna-szobor tulajdonosa is.

• titok
• vallás
• Terasz