A vérszegénység jelei

A vérszegénységben szenvedőknél vagy a keringésben részt vevő vörösvértestek száma csökkent le, vagy a hemoglobin mennyisége, minősége nem megfelelő. Tulajdonképpen számos dolog okozhat vérszegénységet, így például: jelentős vérveszteség, genetikai rendellenesség, komoly betegség, felszívódási zavar, gyomor-bél betegség, hiányos táplálkozás, rendszeres kávézás, nikotin- és alkoholfüggőség.

A vérszegénység tünetei

A vérszegénység legjellemzőbb tünetei:

• fáradékonyság
• letargia, lehangoltság
• gyengeség, szédülés
• koncentrálóképesség hiánya, feledékenység
• gyakori megfázás.

Vashiányos anaemiakor gyakran előfordul a meghökkentő „kívánósság”. Ilyenkor az érintett nagyon szokatlan dolgokat kíván megkóstolni, például jeget, agyagot, kartonpapírt, festéket vagy keményítőt.

Gyógymódok – kezelések

A vérszegénység recept nélkül kapható gyógyszerei a vas, a B12-vitamin és a folsav. Ám a célzott kezeléshez pontos diagnózis szükséges! A receptre kapható készítmények injekció formájában tartalmazzák a vasat, a B12 -vitamint és a folsavat, ugyanakkor ez utóbbiból szájon át szedhető, magas dózisú szer is kapható. Legjobbak a kombinált szerek, hiszen az egyes ásványok és vitaminok stimulálják egymás felszívódását, beépülését és hasznosulását. Nagyon súlyos vérszegénység esetében szükség lehet vérátömlesztésre is.

Fehérjehiányos vérszegénység

• A súlyos fehérjehiány is vérszegénységet okozhat, mert a hemoglobin és a vörösvértestek képzéséhez elegendő mennyiségre van szükség belőle. A proteinhiány egyébként nem jellemző a fejlett országokban élő, egészséges emberekre.

• A thalassemia öröklött eredetű típusa a vérszegénységnek (a hemoglobinlánc struktúrája hibás), és leggyakrabban a mediterrán területekről származó embereknél fordul elő. A súlyos thalassemiában szenvedő gyerekek visszamaradhatnak a fejlődésben, nemritkán az elégtelen táplálkozás miatt. Ez a probléma elsősorban a fejlődő országokban élő gyerekeket veszélyezteti.

Sokarcú vérszegénység

A vérszegénység leggyakoribb okai között szerepel a vas-, a B12-vitamin- és a folsav- hiány. Vannak az anaemiának olyan típusai is, bár ezek ritkábban fordulnak elő, amelyeket más vitaminok és ásványi anyagok hiánya idéz elő, például az A-, B2-, B6- vagy C-vitaminé, esetleg a rézé. Ezek az anaemiatípusok eltérő mechanizmusokkal alakulnak ki. A ritkán előforduló, genetikai rendellenességből kialakuló anaemia is orvosolható bizonyos szintig olyan kiegészítők szedésével, mint például a B1-vitamin.

A hemolitikus anaemia elnevezés olyan betegségcsoportot jelöl, amelyben a vörösvértestek túl törékennyé válnak, és élettartamuk is lerövidül. Az E-vitamin-hiány viszonylag ritka jelenség, de ez is okozhat hemolitikus anaemiát, mert az E-vitamin védi a vörösvértestek membránját az oxidációs károsodástól.

Az E-vitamin-hiányból eredő anaemia általában csak a koraszülött csecsemőket és a cisztikus fibrózisban szenvedő gyerekeket veszélyezteti. Az előzetes vizsgálatok szerint a nagy adagban szedett E-vitamin javít azokon a hemolitikus anaemiákon, amelyeket a genetikai rendellenesség folytán lecsökkent glükóz-6-foszfát dehydrogenase enzim hiánya vagy a vese-dialízis okoz.

Ha szívesen olvasnál életmódról, egészségről, fogyókúrákról, érdekel a wellness világa, itt az ideje, hogy megvásárold az Ideál Magazin júliusi számát. Ízelítő a tartalomból:

Legyünk lehengerlők!
Elvált szülők és gyerekeik...
Válóperek buktatói
Érzékelési zavarok
A hosszú élet génje
A rendetlenséghez való jog
Hiányos higiéné – otthon
Az agyvérzés felismerése életmentő lehet
Az életmód és a férfiasság

Olvass bele a legfrissebb szám tartalmába:
Ideál Magazin 2007. július »

• hiánybetegség
• vérszegénység
• tünetek és betegségek
• Életmód