A 12. transzfúzióba halt bele! 6 tudós, akinek a saját felfedezése okozta vesztét
Tudod, mi a közös Alekszandr Bogdanovban és Marie Curie-ben?

Dia

	A szovjet-orosz tanár, közgazdász, orvos Alekszandr Bogdanov (1873-1928), a vértranszfúzió úttörője 11 vérátömlesztést hajtott végre magán, ugyanis hite szerint ez lehetett volna az örök fiatalság titka. A 12-dikbe azonban belehalt. Az 1908-ban készült fotón Leninnel sakkozik.

A szovjet-orosz tanár, közgazdász, orvos Alekszandr Bogdanov (1873-1928), a vértranszfúzió úttörője 11 vérátömlesztést hajtott végre magán, ugyanis hite szerint ez lehetett volna az örök fiatalság titka. A 12-dikbe azonban belehalt. Az 1908-ban készült fotón Leninnel sakkozik.

Dia

	A lengyel származású francia fizikus és kémikus, Marie Curie (1867-1934) a radioaktivitás úttörőnek számító kutatója volt. 1934-ben bekövetkezett halálát szinte biztosan a káros hatású, ionizáló sugárzás okozta. Két Nobel-díjat is kapott, az elsőt 1903-ban Henri Becquerellel és a képen látható férjével, Pierre Curie-vel megosztva.

A lengyel származású francia fizikus és kémikus, Marie Curie (1867-1934) a radioaktivitás úttörőnek számító kutatója volt. 1934-ben bekövetkezett halálát szinte biztosan a káros hatású, ionizáló sugárzás okozta. Két Nobel-díjat is kapott, az elsőt 1903-ban Henri Becquerellel és a képen látható férjével, Pierre Curie-vel megosztva.

Dia

	Thomas Midgley (1889-1944) amerikai kémikus- gépészmérnök az ólmozott benzin feltalálója. 51 éves korában gyermekbénulás következtében mozgásképtelenné vált, ágyba kényszerült. Ekkor kidolgozott egy bonyolult csiga- és kötélrendszert, mely arra volt hivatott, hogy a fekvőbetegeket felemelje az ágyból. Pár év múlva azonban - 55 éves korában - véletlenül belegabalyodott a saját maga által alkotott szerkezetbe, és az megfojtotta.

Thomas Midgley (1889-1944) amerikai kémikus- gépészmérnök az ólmozott benzin feltalálója. 51 éves korában gyermekbénulás következtében mozgásképtelenné vált, ágyba kényszerült. Ekkor kidolgozott egy bonyolult csiga- és kötélrendszert, mely arra volt hivatott, hogy a fekvőbetegeket felemelje az ágyból. Pár év múlva azonban - 55 éves korában - véletlenül belegabalyodott a saját maga által alkotott szerkezetbe, és az megfojtotta.

Dia

	Harry K. Daghlian, Jr. (1921-1945) fiatal örmény-amerikai fizikus az Új-Mexikó hegyei között fekvő fennsíkon, Los Alamosban dolgozott számos más tudóssal az atombomba megalkotásán. Halálát fokozott sugárterhelés okozta, amit akkor kapott, amikor wolframtéglát ejtett egy 6,2 kilogrammos plutóniummagra.

Harry K. Daghlian, Jr. (1921-1945) fiatal örmény-amerikai fizikus az Új-Mexikó hegyei között fekvő fennsíkon, Los Alamosban dolgozott számos más tudóssal az atombomba megalkotásán. Halálát fokozott sugárterhelés okozta, amit akkor kapott, amikor wolframtéglát ejtett egy 6,2 kilogrammos plutóniummagra.

Dia

	Louis Slotin (1910-1946), Harry K. Daghlian Jr. munkatársa ugyancsak Los Alamosban lelte halálát. Egy kísérlet során két fém félgömböt használt, melyek közepe radioaktív plutóniummal volt töltve. A félgömböket csavarhúzóval tartotta távol egymástól, ám az kicsúszott a kezéből, és szervezetébe a halálos sugárdózis többszöröse jutott.

Louis Slotin (1910-1946), Harry K. Daghlian Jr. munkatársa ugyancsak Los Alamosban lelte halálát. Egy kísérlet során két fém félgömböt használt, melyek közepe radioaktív plutóniummal volt töltve. A félgömböket csavarhúzóval tartotta távol egymástól, ám az kicsúszott a kezéből, és szervezetébe a halálos sugárdózis többszöröse jutott.

Dia

	Robert Atkins (1930-2003) kicsit kilóg a sorból. Bár Atkins-diéta néven ismert magas fehérjetartalmú és szinte semmi szénhidrátot nem tartalmazó étrendje valóban szívinfarktushoz vezetett nála, ám halálát  nem ez, hanem egy fejsérülés okozta.

Robert Atkins (1930-2003) kicsit kilóg a sorból. Bár Atkins-diéta néven ismert magas fehérjetartalmú és szinte semmi szénhidrátot nem tartalmazó étrendje valóban szívinfarktushoz vezetett nála, ám halálát  nem ez, hanem egy fejsérülés okozta.

Blog.hu ajánló
Szerző: Horváth Eszter
Fotó: