A pánikbetegség 6 jellemző tünete

Gyakran hallhatod manapság a szót: pánikbeteg. A pszichés problémából a depresszióhoz hasonló divathullám lett. Sokan fedezik fel magukon a szorongásos zavar tüneteit, minek következtében könnyedén állítanak fel öncélú diagnózist. Ha tehát a baráti körödben egyre többen dobálóznak a pánikbetegség kifejezéssel, még nem biztos, hogy valóban mindegyiküket érinti a probléma. Ugyanakkor tény, hogy a betegség leggyakrabban a huszonéves nők körében fordul elő, tehát érdemes többet tudnod róla.

Tünetek

A szorongásos betegség lényege, hogy a pánik, illetve az azt kísérő fizikai rosszullét olyan szituációkban tör rád, amikor semmi nem indokolja. Tehát nem vizsgaszituáció következtében vagy valamilyen fellépés miatt. A betegséget legtöbbször agorafóbia kíséri, vagyis a pánikroham olyankor alakul ki, amikor sok ember vesz körül.

Leggyakoribb jelek

• Izzadás, remegés.

• Fulladás, légszomj.
• Heves szívdobogásérzés.
• Hányinger, hasi fájdalom.
• Szédülés, zsibbadás, ájulás.
• Az önkontroll elvesztésétől való félelem.

A pánikroham viszonylag rövid ideig tart, körülbelül tíz perc alatt eléri maximális intenzitását, majd egy óra alatt elmúlik. Egyetlen roham még nem minősül pánikbetegségnek. A betegség diagnosztizáláshoz a felsorolt tünetek közül egyszerre legalább négy fennállása szükséges, valamint egy hónapon belül legalább négyszer kell ismétlődnie a rohamnak.

Milyen gyakori?

Statisztikai adatok szerint az emberek 15%-ának volt már legalább egy pánikrohama élete során. Hazánkban körülbelül háromezerre tehető a diagnosztizált pánikbetegek száma, akik között kétszer több a nő, mint a férfi. A pánikbetegségek több mint fele 24 éves kor előtt megmutatkozik.

Miért alakul ki?

A pánikbetegség lehet örökletes, ha tehát a családodban előfordult már, nagyobb a kockázata, hogy nálad is kialakuljon. Megjelenéséhez gyakran köze van a szülőktől való elszakadásnak, a saját lábra állásnak, a fokozódó stressznek, illetve bármilyen komolyabb, életedben bekövetkező változásnak - legyen az haláleset vagy gyermek születése.

Napjainkban mind többet foglalkoznak a szakemberek a pánikbetegség agyi-biokémiai hátterével is. Az eddigi kísérleti eredmények alapján a pánikrohamok kialakulása összefüggésbe hozható a norepinefrin nevű neurotranszmitter aktivitásával. Azt azonban még a tudósok sem tudják, hogy az agyi ingerületszállító anyag normálistól eltérő működése csak tükrözi a rohamokat, vagy kiváltja őket.

Súlyos következmények

A londoni University College munkatársainak kutatásai szerint a pánikbetegség fokozza a szívproblémák kialakulásának kockázatát. A 16 és 40 év közötti nők esetében háromszorosára növeli az infarktus valószínűségét. Ráadásul a szorongásos zavar más szívbetegségek kialakulásával is összefüggésbe hozható.

További súlyos következménynek tekinthető, hogy a pánikbetegek egy része alkohollal vagy nyugtatókkal - rosszabb esetben mindkettővel - igyekszik kúrálni magát. Mindez természetesen a pszichés problémán nem segít, viszont az egészségre káros függőséget alakít ki.

Mit tehetsz?

Ha több ízben tapasztaltad már a pánikbetegség tüneteit, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnod. Pszichológus vagy pszichiáter segítségével feltérképezhető a szorongásos zavar, és lassan megoldható a probléma. A kezelés során a pszichoterápia általában kiegészül antidepresszáns tablettákkal, illetve nyugtatókkal.

Leggyakrabban az úgynevezett kognitív viselkedésterápia vezet eredményre. A módszer lényege, hogy a szakember megtanít arra, hogyan közelítheted meg másként a pánikhelyzetet. Előnye - többek között -, hogy nem igényel hosszú éveken át tartó kezelést, az esetek többségében 12 alkalom elegendő a gyógyuláshoz. A terápia részét képezik a kezelések közötti házi feladatok, például a naplóírás.

• pánikbetegség
• pszichoszomatikus
• lelki bajok
• tünetek és betegségek
• Életmód