Látászavar, légszomj, halálfélelem

A pánikbetegség fizikai tünetekben megnyilvánuló pszichológia kórkép. Talán te is tapasztaltál már pánikrohamhoz hasonló tüneteket érettségi vizsga előtt vagy közúti baleset során. Ezekben a szituációkban fellépő viselkedési mintákat vészreakciónak hívjuk – és abszolút normálisak. Pánikbetegségről azonban akkor beszélhetünk, ha valakinél teljesen váratlanul, minden előzmény nélkül szorongásos rosszullét jelentkezik.

Ismerd fel időben!

A pánikbetegség tünetei meglehetősen sokfélék és igen szerteágazóak lehetnek. A probléma megnyilvánulási formái egyrészt függnek az egyéni eltérésektől, másrészt pedig a betegség súlyosságától. A kórkép tünetei egyénenként változóak lehetnek. Az amerikai osztályozási rendszer alapján minimum négy tünetegyüttes jelentkezése szükséges a diagnózis felállításához. De súlyosabb esetekben előfordulhat, hogy a betegség összes megnyilvánulási formájával számolnia kell a páciensnek. A probléma többnyire a következő tünetek formájában érhető tetten:

• Szédülés
• fejfájás
• reszketés
• mellkasi fájdalom
• szapora szívműködés
• légszomj
• izzadás
• verejtékezés
• látászavar
• szorongás
• halálfélelem.

Miért alakul ki?

A pánikbetegség jellemzően a huszonéves korosztályt érinti, feltehetően a fokozott életvitelnek köszönhetően. A nők körülbelül 5%-ánál fordul elő a probléma, míg a férfiaknak nagyjából 3-4%-a érintett a betegségben.

Kevés boldogsághormon

A boldogsághormon, más néven szerotonin nevű vegyület csökkent termelődésével rengeteg pszichés eredetű betegség hozható összefüggésbe. Ilyen például a depresszió, vagy más kedélybetegségek. Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a pánikbetegséget a szerotonin hormont felvevő receptorok csökkent működése okozza.

Nem megfelelő problémakezelés

Egy másik elmélet szerint a pánikbetegség civilizációs kórképnek számít. Oka nem más, mint a felfokozott életritmusból adódó stressz és a zaklatott lelkiállapot. Ha nem tudsz megbirkózni a mindennapi gondjaiddal, a feszültségeket képtelen vagy levezetni, és a problémáidat elfojtod, jó eséllyel te is veszélyeztetett vagy. Nem érdemes tehát sokáig szó nélkül tűrni a stresszt, mert az előbb-utóbb megbosszulja magát.

Mit tehetsz ellene?

Ha tudod, hogy a pánikrohamok milyen konkrét helyzetekhez kötődnek, megteheted, hogy egész egyszerűen próbálod elkerülni ezeket a szituációkat. Előbb-utóbb azonban nagy valószínűséggel azt fogod tapasztalni, hogy a rohamok egyre újabb élethelyzetekben is megjelennek. Épp ezért nem szabad elhanyagolni a problémát, hiszen az idő múlásával komoly életminőség-romláshoz vezethet. A pánikbetegség szélsőséges formájaként megjelenhet az agorafóbia. Ebben az esetben a beteg már képtelen elhagyni a lakást, mert úgy érzi, amint átlépi a küszöböt, rátör a pánikroham.

Gyógyszeres kezelés

A hazai orvosi gyakorlatban leginkább a gyógyszeres kezelést szokták preferálni. Érthető, hiszen a tünetek elmulasztásának ez a leggyorsabb és egyben legegyszerűbb módja. Rendszerint antidepresszánsokkal és benzodiazepinekkel lehet javítani a helyzeten. Az antidepresszánsok körülbelül három-négy hét alatt képesek elérni a kívánt hatást. Az újabb típusú benzodiazepinek azonban közvetlenül is alkalmazhatók, mivel képesek a rohamot megszüntetni.

Pszichoterápia és életmódváltás

A legideálisabb esetben azonban a gyógyszeres kezelés kiegészíthető pszichoterápiával és életmódváltással is. Mivel egyes kutatók civilizációs betegségnek minősítik a problémát, nyilván nem lehet kikerülni az összes kiváltó tényezőt, ám orvosi segítséggel és egy kis lassítással már viszonylag rövid idő alatt is komoly javulás érhető el.

• lelki betegség
• pánikbetegség
• tünetek és betegségek
• Életmód