Koleszterinszegény, szívbarát, vitamindús és finom

Újabban rémhírek terjednek a margarinról, miszerint nem is annyira egészséges, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A legfőbb vád a hidrogénezés útján történő előállítás miatt éri, ugyanis az eljárás során transzzsírsavak keletkeznek, amelyek kimondottan károsak az emberi szervezetre.

Emellett azonban azt is hátrányként emlegetik, hogy koleszterinszegény. Az emberi szervezetnek valóban szüksége van a telített zsírsavak által biztosított koleszterinre, azonban a margarintól ez még nem csökken kórosan alacsony szintre. Ha reggeli szendvicsedet tehát eddig margarinnal kented meg, ezután is nyugodtan tedd ezt, ugyanis egyáltalán nem egészségtelen.

A transzzsírsavak

Amikor a 18. század végén a vajhiány miatt megjelent a margarin, először valóban hidrogénezéssel állították elő, növényi zsiradékokból. Az eljárásra azért volt szükség, hogy a megfelelő keménységű, de még kenhető állagot elérjék. A folyamat során azonban az emberi szervezetre káros transzzsírsavak keletkeztek, amelyek ekkor még igen magas arányban jelen voltak a kész termékben. A transzzsírsavak szerkezetükben nagyon hasonlítanak a létfontosságú omega-3 zsírsavra, ezáltal a sejtek beépítik, azonban hasznosítani már nem tudják.

Mivel azonban az ál-zsírsavak beépülnek, a valódi telítetlen zsírsavaknak nem marad hely, így minél több transzzsírsavat fogyasztasz, szervezetedben annál intenzívebb omega-3 zsírsav hiány fog fellépni. A kárt valójában ez a hiány okozza, ugyanis testi-lelki egyensúlyod megőrzéséhez szervezetednek mindenképpen szüksége lenne omega-3 zsírsavra. Ez a vegyület segít ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, de az idegpályák megfelelő működésének fenntartása által a depresszió ellen is hatásos.

Káros, nem káros?

Téves állítás azonban, hogy a mai margarinok annyi transzzsírsavat tartalmaznak, ami elősegítené a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A mai modern eljárásoknak köszönhetően ugyanis már többféle technológia is létezik az ideális állag biztosítására. Az egykori hidrogénezés ma már sokkal „szívbarátabb” módon zajlik, vagyis csak nagyon csekély mennyiségű transzzsírsav keletkezik a folyamat végére. A modern margarinokban ezeknek a vegyületeknek az aránya már csak 0,5 % körül mozog, ami nem ártalmas mennyiség az emberi szervezetre nézve.

Emellett azonban már arra is létezik lehetőség, hogy hidrogénezés nélkül váljon kenhetővé a margarin. Ma már a világ különböző pontjairól történő importálás egyetlen országnak sem okoz gondot, így sikerült az állag javítását természetes eredetű, kemény növényi zsiradékkal, mégpedig kókusz-, illetve pálmazsírral elérni. Emellett a margarin a vajjal szemben a zsírban oldódó vitaminok - A-, D-, E- és K-vitamin - egyik legfontosabb forrása, tehát hatékonyabban hozzájárul kiegyensúlyozott és egészséges étrendedhez.

A koleszterin

Az emberi szervezet a koleszterint a telített, vagyis állati zsírsavakból nyeri. Emellett azonban a szervezet maga is képes előállítani, így a koleszterin kívülről történő, nagy mennyiségű bevitelére nincs szükség. A mindennapi táplálkozás során a különböző típusú zsiradékok megfelelő arányára ügyelni kell, azonban nincs tiltott étel: kellő odafigyeléssel bármit fogyaszthatsz, ha ügyelsz a változatosságra, és arra, hogy zsírfogyasztásod ne haladja meg a napi energia-bevitel 25-30%-át.

A hazai lakosság táplálkozása aránytalanul gazdag koleszterinben. A telített zsírsavakban bővelkedő sertés- és marhahúson alapuló étrendünk nem kimondottan szívbarát. Bár a koleszterinre alapvetően nagy szüksége van szervezetednek, ez az egészségtelen többlet később szív- és érrendszeri panaszok kialakulásához vezethet. Felesleges tehát a növényi eredetű margarin helyett inkább vajat kenned a kenyeredre, mivel a margarinnal kimondottan megelőzheted ezt a problémát: a koleszterinszegény zsiradék ugyanis étrended jótékony kiegészítője lehet.

• szívbetegség
• táplálkozás
• koleszterin
• zsír
• mi az
• Életmód