A tünetmentes daganatos betegség: limfóma

Mi a limfóma?

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A limfociták (tehát a nyiroksejtek) rosszindulatú átalakulásának következtében a lép, a nyirokcsomók és más szervek krónikusan megnagyobbodnak, megbetegednek.

Mik a tünetei?

• Eleinte a beteg teljesen tünetmentes. Ha a tünetmentesség ideje alatt, véletlenszerűen ki is derül, nem is szokták kezelni, csak meghatározott időn belül kontrollálni.
• Jellemző a kifejezetten erős, éjszakai izzadás.
• A nyirokcsomók fájdalommentes megdagadása. Eez leginkább nyakon, hónaljban, illetve lágyék területen, de akár az egész testterületen előfordul.
• Akaraton kívüli fogyás.
• Fáradékonyság, levertség.
• Ok nélküli magas, sokszor tartós láz.

Mitől lehetsz limfómás?

• Sem a betegség, sem pedig a betegségre való hajlam nem örökletes. Tehát attól, hogy a családodban valaki limfómás, neked még nem nagyobbak az esélyeid a betegség kialakulására.
• Kiváltó oka a legtöbb esetben ismeretlen, nem tudják mivel magyarázni.
• Gyakoribb vírusfertőzések, elsősorban a HIV, esetében, illetve szervátültetések után.
• Általában életkortól független, de az eddigi felmérések alapján a férfiak között gyakoribb betegség. Jellemzően a fiatal felnőtteket, vagy az idősebbeket érintik. A középkorúak esetében a legritkább, főleg a középkorú nők esetében.

A limfóma fajtái

A limfómának alapvetően két fajtáját különböztetjük meg, de ezeken belül további alfajok is léteznek.

• Holdkin-kór
• Non-Holdkin limfóma

Holdkin-kór

A Holdkin-kór nagyon ritka betegség, és minden életkorban előfordul, de a fiatalok és az idősek körében gyakoribb. Lefolyása lassú és tünetmentes.

Non-Holdkin limfóma

Jelenleg több mint harminc típusát ismerik. Szintén bármilyen életkorban előfordulhat, de az eddigi felmérések szerint idősebb korban a jellemző.
Fajtáit terjedési sebessége szerint két csoportba sorolják:

• Indolens Non-Holdkin limfóma
• Agresszív Non-Holdkin limfóma

A Non-Holdkin limfómában szenvedő betegek a legkorszerűbb terápiákhoz az ország hematológiai centrumaiban juthatnak hozzá, ahová a háziorvos, a belgyógyász és a hematológus szakorvos utalhatja be őket.

Indolens Non-Holdkin limfóma

A betegség lassan, nagyon ritkán gyorsan, terjed. Kezdetben soha nem okoz tüneteket és elég gyakori, hogy akár még éveken keresztül is rejtve marad. Felfedezésük általában a véletlenen múlik, vérvizsgálat, vagy más okból elrendelt mellkas röntgen során. Vannak betegek, akik a tünetmentesség ideje alatt nem is kérnek kezelést. A terápia egyébként kifejezetten sikeresnek mondható, hatására a daganat szinte azonnal összezsugorodik, sőt a legtöbb esetben el is tűnik. Ugyanakkor viszont ennél a fajtánál a kiújulás szinte biztos, tehát egy terápiával nem lehet megúszni. A túlélési esély néhány évtől akár 10-20 évig is eltarthat.

Agresszív Non-Holdkin limfóma

Az agresszív limfóma nevét csak terjedési sebessége miatt kapta. Ebből következik, hogy gyorsan terjed. Általában nem marad tünetmentes és kezelését azonnal el kell kezdeni. Nevükkel ellentétben viszont sokkal jobban reagálnak a terápiára, mint az indolens limfóma.

Kezelései

• Kemoterápia
• Immunterápia
• Őssejt átültetés
• Sugárkezelés

Ha még többet szeretnél megtudni a limfómáról, mindenképpen látogass el erre a címre, illetve a 06 80/ 505 675-ös számon beszélhetsz a Rákellenes Liga ingyenes segélyvonalával is.

• rák
• tünetek és betegségek
• Életmód