Magyar orvosok állítják meg a kötőszöveti meszesedést: fillérekből meggyógyíthatók lesznek a betegek

Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Ennek nyomán egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a problémát, kezelhetők lesznek azok is, akik másképp 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat, írta közleményében az Akadémia.  

Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg ezzel az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének Váradi András vezette kutatócsoportja.

A kötőszövet-meszesedés sok betegség oka

A gerincesekben az evolúció kialakította azt a szabályozó mechanizmust, amely a szervezetben csak a szükséges helyeken és időben enged képződni egy kalciumból és foszfátból álló bonyolult szerkezetű kristályos anyagot. Ezt hétköznapi nyelven csont- és fogképződésnek nevezik.

Számos olyan betegség létezik azonban, melyet a kötőszövetek meszesedése jellemez, és a bőrt, a vesét, sőt, a szemet is érintheti. Legsúlyosabb következményként az artériák simaizomrostjaiban keletkezik meszesedés, ezért az érfal elveszíti rugalmasságát, és súlyos keringési betegségek alakulnak ki.

Öregedés és genetika az oka

A kóros jelenséget genetikai és környezeti okok válthatják ki, de az öregedés természetes következményei is szerepet játszhatnak. A puhaszöveti meszesedés egyik fontos gátlója, vagyis inhibitora az anyagcsere során keletkező természetes anyag, a pirofoszfát, mely a keringésben körülbelül 1-2 mikromólos koncentrációban van jelen. Két olyan öröklődő betegség ismert, mely a pirofoszfát termelődésének zavarával függ össze.

A kevésbé súlyos kór a pseudoxanthoma elasticum, vagyis PXE. A betegek várható élettartama nem csökken, életminőségük azonban idővel jelentősen romlik, mert a szemben kialakult meszesedés miatt negyven-ötven éves koruk körül elveszítik látásukat. A másik betegség, a csecsemőkori általános artériameszesedés - GACI - sokkal súlyosabb, az érrendszeri tünetek miatt az újszülöttek egy része nem éri meg a harmadik hónapot.

Az érrendszert, az artériát és a szívműködést támogatják a szíverősítő növényi hatóanyagokkal rendelkező gyógyteák. Fogyaszd ezeket minél többször!

A pirofoszfát nevű anyagnak szerepe van ebben

2015-ben vált ismertté, hogy mindkét betegségnél kevés a vérben a pirofoszfát. Az volt az elfogadott nézet, hogy a szájon át beadott pirofoszfát az emésztőrendszerben lebomlik, nem jut el a véráramba, ezért a legegyszerűbb terápia nem jöhetett szóba. Az MTA kutatói ezt a nézetet cáfolták meg.

Kimutatták, hogy a pirofoszfát egérben és az emberi szervezetben egyaránt felszívódik, így sikeresen akadályozták meg a PXE és a GACI betegségekre jellemző meszesedést azzal, hogy a beteg egerek ivóvizéhez pirofoszfátot adagoltak. A súlyosabb betegség, a csecsemőkori általános artériameszesedést modellező egerek ivóvizébe is pirofoszfátoldatot adagoltak, ami szintén megakadályozta a tünetek kialakulását. Azt is kimutatták, hogy a szer megjelenik az állatok keringésében, tehát legalább egy része felszívódik, mielőtt lebomlana.

Humán teszteket is végeztek

Megfelelő engedély birtokában önkénteseken - saját magukon és kollégáikon - is kipróbálták, hogy a szájon át bejuttatott pirofoszfát észlelhető-e a véráramban. Úgy találták, hogy emberben is felszívódik a vegyület, és könnyen elérhető az a dózis, mely a betegekben már helyreállítaná a normális pirofoszfátszintet a vérplazmában.

A felfedezés egy új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápia előtt nyitja meg az utat. A közleményt a European Molecular Biology Organization tudományos szervezet EMBO Molecular Medicine című folyóirata tette közzé.

• tünetek és betegségek
• szembetegség
• kutatások
• tudomány
• érrendszer
• Életmód