A stroke tünetei és fajtái

Agyvérzés – mi az pontosan?

Az agyvérzés - más néven stroke - az agy valamely körülírt területének oxigén-, vér- vagy tápanyaghiánya, melynek következtében az adott agyi régió működése teljesen vagy részlegesen sérül.

Éppen a folyamat különbözősége miatt, az agyvérzéses betegséget két típusra lehet osztani:

1. Iszkémiás stroke: az iszkémia oxigénhiányt jelent. Oxigénhiány pedig úgy jöhet létre az agyban, hogy a vért szállító artériák közül egy – vagy akár több is – elzáródik, így az adott területen a szöveti átáramlás megszakad. Az agyvérzések 80%-a így következik be.
2. Vérzéses stroke: az agyvérzések kisebb százalékban előforduló fajtája esetében az artéria megreped, és vérezni kezd. Így sem a vér, sem pedig a vér által szállított oxigén nem jut el az agyig, ráadásul az artéria repedésén kiáramló vér következtében a koponyán belüli nyomás is megnő.

Kiváltó okok

Joggal merülhet fel a kérdés, vajon mi váltja ki az artéria elzáródását vagy megrepedését. Nos, a kiváltó okok szinte mindegyike életmódunkban keresendő.

• Növekvő életkor.
• Magas vérnyomás.
• Szívbetegség.
• Cukorbetegség.
• Magas vérzsírszint – magas koleszterin.
• Érelmeszesedés.
• Cigarettázás.
• Túlzott alkoholfogyasztás.
• Intravénás drogok.
• Stressz.
• Néha öröklődő gének.

Természetesen nem lehet minden okot teljes mértékben kizárni, hiszen nem lehet öregedés, beszívott cigarettafüst vagy stressz nélkül leélni egy életet. De a rizikófaktorok számának csökkentésével jelentős mértékben lehetne a kialakulás esélyét csökkenteni.

Intő jelek

Évekkel korábban jelentkező, egyértelműen felismerhető tünetek nincsenek, azonban vannak olyan intő jelek, melyeknek nem ártana kicsit több figyelmet szentelni. Amennyiben az alábbiakat tapasztalod, főleg, ha többet, mindenképpen menj el orvoshoz, hogy kizárjátok a stroke lehetőségét.

• Erős fejfájás.
• Hányinger, hányás.
• Szédülés.
• Féloldali bénulás.
• Féloldali érzékzavar, érzékkiesés.
• Beszédzavar.
• Beszédképtelenség.
• Látáskárosodás.
• Eszméletvesztés.
• Pupillatágulás.

Az agyvérzés kimenetele

Az agyvérzés nem feltétlenül halálos. A felmérések azt mutatják, hogy a hetven év alatti áldozatoknak mindössze – mindössze, érdekes kifejezés, amennyiben emberi életekről van szó – negyede hal bele az első rohamba. A maradék háromnegyed pedig jó eséllyel számíthat újabb rohamra vagy rohamokra, amennyiben a rizikófaktorokat nem zárja ki azonnal az életéből. A hetven felettieknél a túlélési arány megfeleződik, tehát minél öregebb valaki, annál kevesebb eséllyel él túl egy agyvérzést.

Sajnos azonban, ha nem is hal bele valaki, nyoma a legtöbb esetben marad. A leggyakoribb a test egyik oldalának teljes vagy részleges bénulása. Az oldal mindig attól függ, hogy az agy mely részén történt a vérzés. Az arc elveszíti azon az oldalon a mimikát, a mozgás teljesen féloldalassá válik, az ajkak egyik fele élettelenül lebiggyed. A túlélők 40%-a szorul rendszeres, speciális kezelésre, 10%-uk pedig teljes, intézményes ápolásra.

• agyvérzés
• stroke
• tünetek és betegségek
• Életmód