Hány E-szám van egy almában? Nem minden adalékanyag káros a címkéken

Csak olyan élelmiszert vásárolok, amiben nincs adalékanyag, magamnak sütök-főzök, hogy elkerüljem az E-számokat, csak mindenmentes ételeket fogyasztok, azokban egyáltalán nincsenek állományjavítók, térfogatnövelők és egyéb gyanús összetevők: talán sokaknak ismerősen csengenek ezek a gondolatok.

Ez azonban nem minden esetben felel meg a valóságnak, mivel gyakorlatilag az összes élelmiszer-összetevőnek van E-száma, még a vitaminoknak is, az adalékanyagok közé pedig még a sütőpor is beletartozik, mint térfogatnövelő. 

Ennek köszönhetően sokan alaptalanul olyasmitől is tartanak, amit napi szinten használnak sütés-főzéshez. Az okoscímke.hu összegyűjtötte az adalékanyagok körül terjengő leggyakoribb tévhiteket.

Nincs szükség az adalékanyagokra?

Gyakori tévhit, hogy az adalékanyagok használata teljesen felesleges, a közhiedelemmel ellentétben azonban sokszor ezeknek köszönhetők a megszokott ízek vagy állagok. Egyszerűen csak sok esetben nem ismert, mit takarnak: ízfokozó hatású összetevők vannak például a leveskockában, állományjavító a zselatin vagy a keményítő, de az édesítőszerek is ide tartoznak.

Az E-számok az élelmiszerek veszélyességi fokát jelölik?

E-101 - riboflavin -, E-163 - antocián -, E-330 - citromsav -, E-375 - nikotinsav -, E-920 - L-cisztein: bár elsőre azt lehetne feltételezni, hogy ezek a gumicukor vagy a tartós kenyér összetevői, valójában az almáéi. A városi legendával szemben az E-számok nem veszélyesek, sőt, az E betű az EU-ban engedélyezett adalékanyagokat jelöli.

Ezek egy része a természetben is megtalálható, például gyümölcsökben, zöldségekben, így nem igaz, hogy minden esetben mesterséges eredetű dolgok lennének. Ezért is fontos, hogy ne ítélj elsőre: figyelj oda, hogy mit eszel, és okosan tanulmányozd az élelmiszerek címkéjét!

Az adalékanyagok károsak?

Mivel az adalékanyagok nem hagyományos összetevők, nem kanalazza őket magukban az ember. Az élelmiszerekben pedig legtöbbször olyan kis arányban vannak jelen, hogy nagyon sokat kellene elfogyasztani ahhoz, hogy az átlépje a megengedhető napi beviteli értéket - ADI-érték -, azaz azt a tudományosan megállapított napi határértéket, amekkora mennyiségben hosszútávon is egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható.

Például 6 liter - 24 adag -, aszpartám édesítőszert tartalmazó üdítőt kellene meginni ahhoz, hogy túllépd az aszpartám napi beviteli mennyiségét, ez pedig gyakorlatilag lehetetlen.

Tele van tartósítószerrel?

A veszélyesnek tartott tartósítószerek is megbízható, bevizsgált adalékanyagoknak számítanak, ettől függetlenül hiába keresi az ember a legkorszerűbb eljárásokkal készült üdítőkben, nem nagyon találja őket. Akkor hogyan állnak el akár egy hónapig az italok?

A szénsavas üdítőkben sokszor épp a szénsav tartósít, inkább a gyümölcstartalmú szénsavas üdítőkbe kerül minimális tartósítószer. A jeges teák és gyümölcslevek pedig először hőkezelésen esnek át, majd csíramentes körülmények között csomagolják őket, ez már önmagában is biztosíthatja a hosszú elállási időt.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• adalékanyag
• mesterséges
• veszélyes anyagok
• összetevők
• Életmód