A közti vérzés és a fájdalmas szex oka: méhszájseb

A méhszájseb kifejezés a köznyelvben terjedt el, melynek pontos megnevezése: méhnyakerózió. A betegség szinte kortól független: a pubertás kezdetétől a klimaxig bármikor kialakulhat - akár szűz lányokat is érinthet. Olykor tünetmentes, máskor számos kellemetlen jellel hívja fel magára a figyelmet.

Egy kis méhnyak-anatómia

A méh körülbelül 7-8 cm nagyságú, körte alakú szerv, mely a méhnyakkal csatlakozik a hüvelyhez. A méhszáj a méhnyak alsó egyharmad része, mely belelóg a hüvelybe. Felszínét normál esetben el nem szarusodó laphám fedi, ez alatt pedig - nyákot termelő - hengerhám van. A nyák feladata, hogy megakadályozza a kórokozók bejutását a méhűrbe.

Méhszájseb - méhnyakerózió

A betegség a köznyelvben méhszájseb néven terjedt el, ám valójában szó sincs nyálkahártyahiányról. A nőgyógyászati probléma lényege, hogy az alsó hengerhám a méhnyak felületét borító laphám fölé kúszik. Mivel előbbi sokkal érzékenyebb a mechanikai hatásokra, az elváltozást jelezheti fájdalmas szex, illetve az azt követő pecsételő vérzés.

A betegség kialakulása összefüggésben áll a szervezet magasabb ösztrogénszintjével. Gyakrabban jelentkezik terhesség során, fogamzásgátló tabletta szedésekor - illetve idősebb korosztály esetében hormonpótló kezelés következtében.

Jellemző tünetek

• Közti vérzés.
• Fájdalmas közösülés.
• Áttetsző hüvelyváladék.
• Visszatérő hüvelyfertőzések.
• Szexuális együttlét utáni vérzés.

Ha arra gyanakszol, hogy az elváltozás esetleg téged is érint, egy egyszerű nőgyógyászati rutinvizsgálattal könnyen kideríthető. A méhszáj szokásos vizsgálati módszere az úgynevezett kolposzkópia: ilyenkor az nőgyógyász egy apró tükör segítségével szemügyre veszi a méhszájat borító hámszövetet.

Nőgyógyászati rákszűrés

Kezelőorvosod valószínűleg citológiai vizsgálatot is fog végezni. A méhnyakrákszűrésre egyébként évente egyszer egyébként is el kell menned.

Kezelési lehetőségek

A méhnyakerózió olykor magától is elmúlik, ám legtöbb esetben - ha panaszt okoz - szükség van kezelésre. Az egyik lehetséges út, hogy a begyulladt részt ezüst-nitráttal ecsetelik. Sajnos azonban ez az eljárás sokszor nem elég hatékony, mivel a hengerhám alapja 4-5 milliméter mélyen is lehet, így nem könnyű az összes sejt elpusztítása.

A másik lehetőség a lézeres beavatkozás, amikor az érintett területen az oda nem illő szövetet lézerrel pusztítják el. A harmadik út a fagyasztásos eljárás: a kezelőorvos folyékony nitrogén és egy speciális eszköz segítségével mínusz 180°C-on lefagyasztja a hengerhámsejteket.

Még mit tehetsz?

A kezelések hatására a méhnyakon idővel laphámsejtes szövet fejlődik, ám a kiújulás megelőzése - illetve a fertőzések elkerülése - érdekében még szükség lehet néhány óvintézkedésre. Amennyiben az orvos szerint az elváltozás összefüggésben áll a fogamzásgátló tabletta szedésével, úgy ajánlott más védekezési módszert választanod.

Mivel a felszínre került hengerhám mirigyei lúgos kémhatású váladékot termeltek, a hüvely pH-ja a méhnyakerózió következtében felborult. A védelemért felelős tejsavbaktériumok száma lecsökkent - így nagyobb eshetőség van a nőgyógyászati fertőzések kialakulására. Ennek megelőzése, illetve a laphámszövet visszatelepülése érdekében ajánlott a tejsavas irrigálás. Hogy pontosan milyen terméket használj, illetve milyen gyakorisággal, azt kezelőorvosod állapítja meg.

Cikkünk a Reader’s Digest Családi orvosi kalauz című könyve alapján készült.

• fájdalom
• tünet
• méh
• női egészség
• közti vérzés
• Életmód